Archív

Van egy jelző, amit eddig még nem sokszor hallottam, az experimental stoner, avagy a jazz, a stoner rock és a progresszív alapok keveredése egy olyan masszává, ami egyszerűen zseniális. Ezért szerettem meg az Urania-t. Egyedi hangzásvilágával, mindenféle vokál nélkül már 2011 óta boldogítja a stoner nemzedéket. Már több LP-t és kislemezt is megjelentettek és most itt egy újabb anyag, ami a Neptune címet kapta. Ezt kezdtem el boncolgatni.

Már a címéből is látszik, hogy egy űrbeli sivatagba utazásra invitál minket Norbi és csapata. Szálljunk is be akkor az űrhajójukba és ne is álljunk meg a nap pereméig. Az első szám rögtön a lemez címadó dala lett. Ez egy igazi space rock eposz. Ködös és erősen misztikus kezdésből egyszerűen bele is csapnak a jellegzetesen tömör és kemény riffekbe. Ez a majdnem 11 perces nóta, az egymásba fonódó ritmusaival nagyon jól megalapozza a lemez hangulatát. A második mérföldkő, a Vertigo, már egy rövidebb, tömörebb és velősebb darabja lett a korongnak. Ez már igazi sivatagos szellős stoner nóta. A következő darab a Heroica címet kapta, kisebb duplázásaival és gitárjátékával már majdnem Tool-t idéző hangzást sikerült kialakítaniuk. Az Urania mindig is a kísérletezés mestere volt és ez meg is látszik a lemezeken. Egyik szám sem ugyanolyan, mindegyikben van valami csavar. Ez teszi érdekessé a zenéjüket.

Az Intermezzo (címéhez híven) inkább egy összekötő jelleget lát el nagyjából az album közepén. Laza dal, főleg dobolgatás van benne, olyan mintha csak a tábortűz körül dobolna valaki egy pipa mellett.  A Sunstone Voyage már teljesen más, itt is inkább visszatérnek a súlyos riffelések és a lüktető dob hangzás. Ha ezt a zenét elképzelem, akkor az jut eszembe, hogy autóval szelem keresztbe a sivatagot. Tökéletes párosítás lenne! A lemez utolsó dala a Vampires II. címet kapta. Itt jelenik meg igazán a zsenialitásuk. Tökéletes arányban összedolgozták a “vámpírok korának” sötét és hátborzongató témáit az elszállós stoner zenével. A maga tíz percével ez sem lett rövid anyag az albumon. Nekem azt hiszem ez tetszett a legjobban a számok közül, mivel érdekes, nem szokványos stílus mixelés.

A tömény negyven percéből a lemez, mindegy egyes másodpercet kihasznál. Nagyon le a kalappal a srácok előtt. Talán meg merem kockáztatni, hogy ez lett a legjobb lemezük. Érdemes meghallgatni, aki szereti kicsit is az elszállós, space és stoner rock zenéket, annak nagyon be fog jönni. Nekem tetszett! Get Stoned!

Zsirmon Norbert

Kapcsolódó:

URANIA – DRIVE (2013)

Urania - neptune (2014)

Megosztom.

Szólj hozzá