Archív

Ilyen egy mocskos időjárásban nem egyszerű átszelni a várost, hogy kijussunk a Hajóig, de tegnap este megérte. A Suicide Silence-t utoljára az eredeti énekes, Mitch Lucker halála előtt pár hónappal, a 2012-es Hegyalján láttam. Valamelyikőjüknek adtam is tüzet a backstageben, meg megittam egy otthagyott sörüket, ha jól emlékszem. Elég ködösek az emlékeim arról a hétről. Vagyis nyárról. Na, de milyen az új felállás?

Kezdetnek egy kis Fit for an Autopsy, sajnos már az elején le kell lőnöm a poént, nekem ők tetszettek a legjobban, mind zenei (ez ízlés kérdése), mind színpadi performansz téren (ez viszont nem). Agylebontó b**atás történt. Szeretem az olyan bandákat, akik az estét kezdve, félháznál is szarnak mindenre, úgy játszanak, mintha egy arénában lennének húszezer ember előtt, na meg tizenöt év rutinnal a hátuk mögött.

ssnow_017

Következett a Thy Art is Murder nevezetű ausztrál deathcore megoldás, náluk már felcsendültek az első malacos morgások, kissé kaotikusabb zenével, mint az előttük és utánuk fellépőknél. Nekem ez elég paraszt, rendesen beitalozva viszont szoktam élvezni a hasonlókat; négy sör után vigyorogva bólogatok, hat korsó után már komolyan is át tudom érezni. :) De ekkor még nem ittam eleget. Ellenben a közönség jó része igen, kaptam is pár vesést fotózás közben. Mondjuk a francnak kell nekem a circle pitbe állnom, de ott volt hely…

ssnow_116

A Suicide Silence előtt megtelt a terem. Feszült várakozás, izzadó népség, reszkető fültágítók, a színpadon átszerelés. Aztán fejbe vág valami tízezer vattos Szokol rádió. Az első szám végére már nagyjából értelmezhető a hangzás, aztán csak egyre jobb lesz. Mondjuk minek ide a vájt fül, na, meg az első húsz sor katasztrófaövezetté válik minden 170 centi és 60 kiló alatti lánynak, az emberek berzerker módra irtják egymást egy órán át.

Hernan Hermida, vagyis Eddie váltotta Mitchet 2013-ban. Lehet, hogy csak én emlékszem rosszul, de nem rémlik, hogy ennyire disznós lett volna az ének anno. Azért nem rossz, csak kicsit elment tucatsivításba, a réginél inkább éreztem a poklot, amit egy extrovertált, de komplexusos ördög akar nekem bemutatni.

ssnow_313

ssnow_231

Azért meggyőző volt, nem lesz itt probléma, a régi rajongók szívében kicsi űr mindig marad, de ahogy az ábra is mutatja, elfogadják az új “vonalat”. A bandán egy picit érezhető volt, hogy ez volt a turné 18. koncertje egyhuzamban, a közönség láthatóan jobban élvezte, mint ők. Végül is ez a lényeg! :)

Aki lemaradt, hozzánk legközelebb  4.-én, a bécsi Arena-ban találja őket.

fotók és szavak: Zsiga Pál

Megosztom.

Comments are closed.