Archív

fb1

Most kivételesen nem streetfoodról lesz szó, hanem „very slow food”-ról, azaz egy romkávézóról. Kicsit több, mint egy éve már, hogy az egyik miskolci ismerősöm elvitt a Tűzoltó utcában lévő Rengeteg RomKaféba, avagy Míves 2.0-ba (ami az Élesztő és a Trafó szomszédja). A Míves 2.0 elődje, a Míves, Miskolcon működött 2008-tól egészen két évvel ezelőttig, amikor is mackóstul, kacatostul, mindenestül felköltözött Budapestre.

 

Szabó Tibor, a hely megálmodója és létrehozója a legközvetlenebb vendéglátós, akivel valaha találkoztam. Barátokat, ismerősöket és ismeretleneket egyforma közvetlenséggel üdvözöl, kínálja őket hellyel és készíti el álmaik forró csokiját vagy kávéját. A kávézót az első perctől kezdve olyan nyitott, otthonos, nyugalmas közegnek szánta, ahol minden kor és osztály jól érzi magát. Ennek érdekében telepakolta mackókkal, régi játékokkal, könyvekkel, érdekes tárgyakkal, amiket hol ismerősök hoznak el neki, hol pedig a használt piacon botlik beléjük.

 

fb3

A tárgyak látszólag össze-vissza vannak elhelyezve, de Tibor elárulta nekem, hogy nagyon is tudatos, hogy mikor melyik tárgy hol található a kis pincehelyiségben. Az aznapi hangulatától függ ugyan, hogy mi hova kerül konkrétan, de mindig úgy rendezgeti el a dolgokat az asztalokon és azok környékén, hogy azok beszélgetésindítók legyenek. És valóban így van. Többször jártam már ott, és az ember önkéntelenül is elveszi az asztalon lévő tárgyakat és megpróbál rájönni, hogy micsoda, vagy belenéz az előtte heverő ősrégi bizonyítványba, vagy elvesz egy macit és ölelgeti kicsit, vagy éppen megtalálja a világ legjobb sakk készletét, ahol az inkák csapnak össze a spanyol konkvisztádorokkal.

 

Szerette volna visszahozni a kávéházak régi közvetlenségét, amikor az emberek nem az üres asztalokhoz ültek le, hanem oda, ahol már ültek, és így születtek újabb és újabb barátságok, ismeretségek. Erre van is egy mondása, nála ugyanis „nem akkor van teltház, amikor már minden asztalnál ül valaki, hanem amikor már nincs üres szék”.

 

fb2

Miskolcon Tibor eredetileg teaházat szeretett volna nyitni, de az már volt, így lett először kávézó. Aztán egyre több vendég kérdezgette, hogy van-e forró csokijuk, így került bele az is a repertoárba. Az évek során pedig úgy alakult, hogy mára már inkább ez lett a fő profiljuk. A forró csoki pedig valódi csokoládéból készül, Tibor maga kísérletezte ki a receptet. A variációk sokfélesége és az, hogy ma már csak a fantáziánk szabhat határt az ízesítésnek, pedig az évek során alakult ki.

 

Itallapot felesleges keresni, az ízesítések végtelen tárházát lehetetlen lenne leírni, főleg mert újabb és újabb elemekkel bővül a kínálat. De Tibor és a kávézó többi dolgozója mindig készséggel segítenek, hogy olyan íz kombinációt válasszunk végül, ami felülmúlja minden elképzelésünket. Az alap csokihoz választhatunk fűszeres, gyümölcsös, és alkoholos ízesítést, de ezeket kombinálhatjuk is. Csak néhány példa, amiket már kipróbáltam: rumos-gesztenyés, mézeskalácsos, erdei gyümölcsös málna darabokkal, marcipános, sós-karamellás, fehér csoki eperrel. (Az ára 600-800 Ft között mozog.)

 

fb5

Maga a forró csoki, mindamellett, hogy isteni finom, nagyon sűrű, inni nem is lehet, nem is érdemes. Kanalazni kell, szinte puding állagú. Kérhetünk tejcsokit, étcsokoládét bármilyen kakaó százalékkal, vagy fehér csokit, aminek egészen tejbegríz íze van. Ezek nem csak ízbeli, de esztétikai élményt is nyújtanak. Szebbnél szebb díszítésekkel, szirup rajzokkal szolgálják fel őket, sokszor az embernek nincs is szíve belerondítani.

 

Itt még a kávé és a turmix sem egyszerűen csak kávé vagy turmix. Van például áfonyás-krémsajtos kávé, vagy éppen szójatejes málnás-karamellás. A turmixok is többféle variációban léteznek, például gyömbéres-banános csoki díszítéssel. A tea ugyan „csak” tea, de abból is annyiféle közül lehet választani, hogy nagyjából az év minden napjára jutna egy íz.

 

Még áradozhatnék a helyről és az italokról, de tudom, hogy úgysem lehet visszaadni sem a hely hangulatát, sem az ízeket, azt látni és érezni kell. Tibor maga is hiszi, hogy a hely hangulata és a kiszolgálás is hozzáad a forróital-különlegességek értékéhez, így csak azt tudom mondani, hogy aki kedvet kapott hozzá, mindenképpen menjen el, nem fogja megbánni.

 

Nagy Andrea

.

fb4

Megosztom.

Comments are closed.