Archív

Egy ideje már szemezgettem az infóval, hogy az Omega Diatribe új lemezzel rukkol elő. Már az előző korong sem volt semmi, de sikerült még eggyel magasabb szintre tolniuk a lécet a srácoknak. Az Abstract Ritual sokkal keményebb és zúzósabb az elődjénél. Őszintén, vártunk mi lazább zenét tőlük? Nem!

Már a 2013-as Iapetus című korongnál is nagyon nagyot ütöttek nálam, és alig vártam hogy a Geri vezette brigád kijöjjön valami új cuccal. Ahogy hallgattam ezt a korongot, az jutott eszembe, hogy sokszínűbb és kidolgozottabb lett az album, amit a srácok az 515 Studio falai között vettek fel, kivéve a dobokat mert azok Texasban készültek Kevin Talley (ex-Chimaira/Daath/Misery Index/Six Feet Under) keze alatt. A koncertekre szerencsére azért megtalálták már állandó dobosukat is Kiss Tamás személyében. Kíváncsi is vagyok rájuk élőben. De nézzük milyen is az album!

Az első szám a Subsequent Phase rögtön azzal indít, ami az egész albumot körülöleli; düh, agresszió és iszonytató sötét döngölés. Az evolúció és az egyedfejlődés után még nagyobb brutalitásban kezdünk a Extrinsic című számmal. Ahol Quintumnia lakóiról beszélünk még nagyobb földbe szántások mellett. Ezután a pár szám után már teljesen biztos vagyok benne, hogy maradtak az előző lemez földönkívüli világánál, hiszen már a harmadik nóta a Hydrozoan Periods is ehhez a témához kapcsolja a szöveg világát. Az emberi medúzák társaságából pedig egy pár gyilkos riff után rögtön át is térünk az Abstract Ritual világába. Na, ez az a szám ami szerintem igazán üt az albumon, középtempós tömegmészárlás. Itt fogant meg bennem a gondolat, hogy néhol jobb mint maga a Meshuggah, pedig ilyet nem sokszor ejt ki a száján az ember. Kicsit groove, de mégis ott van benne keményen a djent is. Igazán kemény. Az ötödik, The Quantum pedig egy kis gitárbontogatós nóta, ezzel tisztelegnek a srácok Terence McKenna (amerikai filozófus) előtt. Utolsóként pedig, hogy ne legyen unalmas a lemez vége sem, ide került egy remix, ami az Unshadowed Days című számra készült. Összességében egy iszonyatosan jó lemezt kaptunk megint, Kevin a dobok mögött pedig csak még jobban feldobja az egészet, hiszen olyan témákat pakol egymás mellé, hogy néha a haja is elszáll az embernek.

Aki szereti a djent- vagy akár a groove metált annak csak ajánlani tudom, korrekten fogalmazva nemzetközi színpadra termett produkció. Következő alkalommal élőben a Dürer Kert színpadán lehet elcsípni őket március hetedikén a Gimme Fuel Fesztiválon.

Zsirmon Norbi

Kapcsolódó:
Omega Diatribe – Iapetus
Friss klip: Omega Diatribe – Unshadowed Days

 

Megosztom.

Comments are closed.