Archív

Nem is olyan régen már említettük, hogy a Dohány utca elején egy új sörbisztró készül előtűnni a semmiből. Nos, ez nem éppen fedi a valóságot, ám a hely neve, Pivo and More annál inkább. Ez esetben ugyanis nem pusztán sörbisztróról van szó, hanem annál valóban többről. Alig több, mint két hete nyitottak, mi pedig – jó sörfogyasztókhoz híven – el is mentünk letesztelni.

A Pivo and More már ránézésre is egy kicsit kilóg a gombamód szaporodó hazai sörforradalom versenyzőitől. A teraszon pincér fogad igen kedvesen, akinek láthatóan vérében van a szakma, szó szerint és a legjobb értelemben. A dizájn letisztult, igényesen indusztriális, mint egy német sörüzem. Végre itt a tavasz, úgyhogy a teraszon helyeztük magunkat kényelembe. Külön menü van a sörválasztéknak, és külön (alumínium táblákba gravírozott) az ételeknek. Ha eddig még nem oszlott volna el minden kétségem afelől, hogy más kategóriájú helyen vagyok, akkor ez volt az a pont, amikor végleg. A csomagolás tehát kiváló, jöhetett a lényeg; kinyitottam a sörlapot.

NOW_8372

Mivel mégiscsak sörbisztróként kategorizálták magukat, kezdjük is ezzel a résszel. A választás nem volt könnyű. 72 különböző nedű volt felsorolva, szépen kategorizálva, amiből 6 jön csapról, a többi üvegbe zárva. Lapozgattam ide-oda, próbáltam valami olyat találni, amit még nem ismerek, de azok leginkább a cseh és német vonalról származtak, én pedig inkább ale párti vagyok. Meg is akadt a szemem egy A.Le Coq Imperial Ale nevű 5%-os világosbarna ale-en. Mivel soha semmilyen észt sört nem kóstoltam, kapva kaptam az alkalmon, de sajnos sem ebből sem a földijéből (4.8%-os A.Le Coq Imperial Gold lager) nem érkezett meg a szállítmány. Fájdalom, ebből bizony lesz még legalább egy látogatás a közeljövőben. Végül választottam egy Köstritzer Schwarzbier nevű 4.8%-os német fekete lagert. Hál istennek semmi nehéz, édeskés karamellmaláta, hanem meglepően könnyed, kesernyés, csokoládés, enyhén kávés ízvilág, jó választás volt.

NOW_8381

A sör mellé érkezett egy Pivo korcsolya fantázianevű előétel gusztusosan elrendezve egy fekete csempelapon. Ezen két pirítós figyel, az egyik velővel megkenve, a másik pedig gidamájjal. A máj finom krémes, de talán egy leheletnyivel több fűszert, vagy esetleg valami jó alkoholt elbírna. Kettejük között egy kis kupac jó ropogósra sült aquadella enyhén wasabi-s majonézzel, hogy legyen miben megmártózniuk. Amúgy is szeretem az ilyen sült apróságokat, de ezzel az elképesztően krémes, lágyan sunyi (mármint a wasabi) majonézzel egyszerűen fantasztikus volt. A baconbe göngyölt sült datolyák szintén megvettek – fogok is készíteni ilyet otthon. Az édes langyos gyümölcs és a sós, ropogós bacon csomagolás tökéletes összhangja. Közben megtudtuk, hogy a Pivo and More a Gozsdu udvar szélén lévő Pivo and Bar kistestvére (innen volt ismerős a logó tipográfiája), valamint azt is, hogy sörmesterük szerelemgyereke, az italok összeállítása az ő keze nyoma. Az ételek alapanyagait hazai minőségi termelőktől szerzik be, kivéve azokat, amiket egyáltalán nem termesztenek itthon, mint az Ausztráliából hozatott citrom mirtusz, vagy éppen a kis aquadella.

NOW_8383

Mielőtt a következő sörre tértünk volna, megérkezett a főfogás, a ház ajánlásával: tejszínes-csalános linguine lazaccal, illetve elém került egy fácán, sült bébizöldségekkel. A lazacot (Pali jóvoltából) esélyem nem volt megkóstolni, de a citromfüves, csalános, mézes szószban pihenő tésztát igen. Valahogy mindkettőnknek a diós tészta jutott róla eszébe. :) Édeskés, eteti magát, enyhén kivehető a csalán és a citromfű. A tészta állítólag házi, kifejezetten finom. Összességében fantasztikus megoldás. A fácán bizony egyben érkezett, szépen barnára, ropogósra pirulva, előtte gránátalmaszirupban érlelték. Mellette spárga, borsó, bébi kukorica, sárga koktélparadicsom és fiatal cukkini, éppen tökéletesre sütve, nem túl hivalkodó fűszerezéssel. A fácán húsa omlós, nagyon finom, de egy kicsit száraz volt, a szószból érdemes lenne valamivel többet mellé tenni. Egy apró szépséghibája volt, mégpedig az, hogy egyben érkezett, és kisebb kihívás volt késsel-villával kulturáltan elfogyasztani, de az ízébe nem lehetne belekötni.

NOW_8391

A következő söröm még az előzőnél is kellemesebb csalódás volt, szintén a német vonalról. A Braufactum Colonia egy nagyon könnyed, élő, felsőerjesztésű sör, jó komlós-kesernyés ízvilággal, kifejezetten világosszőke színnel. 5.5%-os alkoholtartalma ellenére kifejezetten frissítő és kedves. Azt hiszem, újra kell gondolnom a német sörökkel szembeni előítéleteimet, és komolyan elkezdeni kóstolgatni egyet-egyet innen is. E mellé érkezett még egy sajttorta is, ami alapvetően sarkalatos pontja lehet egy barátságnak, és az is tény, hogy a legjobb sajttortát (és almás pitét) Budapesten Borogdai Bea (DynamoBake) készíti, de most emberére akadt. Nem a sajttorta szó szerint vett értelmében, hanem annak újragondolásában. Ez ugyanis messzebb került a klasszikus ízvilágtól, inkább egy nagyon kellemesen lágy és krémes desszert, amiben az igazán zseniális megoldás, hogy a talpán vékonyan meghúzódó kekszmorzsatésztába karamell került, ez más, szájban olvadós állagot és ízélményt nyújt. A fagyasztott málnavelő mellette pedig kifejezetten kedves gondolat.

NOW_8404

Összességében nagyon pozitív benyomásokkal (és abszolút jóllakottan) jöttünk el. A koncepció nagyon jól átgondolt, és igen profi módon indítottak. A kiszolgálás fantasztikus, az ételek összeállítása igényességről és kreativitásról tanúskodik, és amiket kóstoltunk, ízélményben sem voltak ám utolsók. A sörválasztékban sok a már ismert felső kategóriás ital, akadnak izgalmak is, az angol vonal viszont némi utánajárást kíván még; szerintem a csapon lévő John Bull Classic nem szerencsés választás, ahogy a Wells Bombardier is csak itthon olyan nagyra értékelt. A belga, cseh és német választásokra nem igazán lehet panasz. Spanyolországból a (szerintem szintén egy kicsit túlértékelt) San Miguel és Estrella került fel, ez utóbbinak viszont egy fűszeres világos, illetve – hopp! – glutén-mentes variációja is, amik szintén piszkálják a fantáziámat. Kevés magyar szerepel (pl. Fóti Zwickle, Távoli Galaxis, Sherwood), de alapvetően Európa fontosabb sörlelőhelyeit arányosan lefedi. Árkategóriában az igényesebb éttermek körül mozog, egyáltalán nem olcsó, de egyetlen pillanatra sem volt olyan érzésem, hogy túl lenne árazva. Szóval, ahogyan a neve is ígérte, a Pivo and More valóban több!

Décsy Eszter
fotó: Zsiga Pál

Kapcsolódó:
Valami készülődik a Dohány utcában – PIVO and MORE
Folyékony történelem – sörkóstolás a Felniben
Van élet a burger után – Hot Dog és Sör!
Felni Sörbisztró
Csoki, sör, zegzugok – össze-vissza Belgiumban

Még több GASZTRO itt!.

Megosztom.

Comments are closed.

Le ne maradj semmiről! ;)

Kövess minket facebookon, mert kellenek a
jó arcok!
.
 NOWmagazin.hu