Archív

A könnyűzenében ritkaságnak számító hangszereket bemutató sorozatunk újabb részében a 2012-ben alakult Kaldera zenészei, Tanka Balázs (ének/gitár/ukulele) és Markó Dániel (didgeridoo) avatott be minket a hagyományos rock zenekari felállástól minden pontjában eltérő, de a stílus elemeit mégsem elvető, hanem egyedi formában színesítő zenekar különleges hangzásvilágának rejtélyeibe.

Az informális keretek között működő, teljesen akusztikus hangzású Kaldera a Turboból is ismert Tanka Balázs és Kovács Bence együttműködésére épül. A két alapító tag a gitárok mellett ukulelét és mandolint is a kezébe vesz, de az említett hangszereken kívül zenéjük szerves részét képezi a didgeridoo hangja is, ritmusszekció pedig nagybőgővel és egyénileg összeállított ütőhangszerkészlettel hozza az alapokat. Az akusztikus hangzással összefonódó műfajok, mint a folk, a blues vagy a bluegrass hatásai mellett Cseh Tamás vagy a grunge zenei világából is merítenek, de Balázs arról is mesélt, hogy milyen más hangulati elemekkel sikerült zenéjüket izgalmasabbá tenni a különleges hangszerhasználatnak köszönhetően.

A szóban forgó hangszerek mindegyike eredeti népzenei környezetéből kiindulva keresett magának helyet a rock zenészek képzeletében. A mandolinra a legismertebb példa az R.E.M. Losing my Religonje. Az ukulelét előszeretettel használják ismert slágerek átirataira is, a hangszer karakterének köszönhetően többnyire kissé humoros beütést adva azoknak, de ez nem zárja ki a használatát komolyabb témáknál sem. A didgeridoo-ban rejlő lehetőségekről korábban is beszéltünk, leginkább a pszichedelikus hatás kedvéért használják.

Mielőtt azonban hangszerekre tértünk volna, Balázs elmondta, hogy a zenekar épp a második lemez logisztikai részével foglalkozik, ha lehet ezt ilyen hivatalosan fogalmazni. Nyertünk egy kis pályázati pénzt, amiből megvalósítható lesz a következő korong. Reményeink szerint nyáron akár el is készülhet a dolog. Addig továbbra is koncertezünk.” A facebookon a következőket írják a zenéjük kapcsán: „Ha Te azt mondod, blues, mi azt mondjuk grunge. Ha Te azt mondod, grunge, mi azt mondjuk folk”, de mit is jelent ez közelebbről?Nem igazán van koncepció mögötte, inkább annyi lehet, hogy ha Bence meg én összeállunk, akkor ilyesmi zene jön ki a végén. Valószínűleg azért mert ilyen zenéket hallgatunk, ezek inspirálnak minket dalszerzésre. Cseh Tamástól egészen a grunge-ig.”

A mandolin és az ukulele használata önmagában is serkentette a kreativitásukat, de külön inspirációt jelentettek még Eddie Vedder Ukuklele Songs lemeze, valamint a Jamiroquai számainak didgeridoo szólamai . Így nem is lehet kérdés az alkotó folyamat során, a zenei témák azon a hangszeren születnek, amelyeken meg is szólalnak, nincs szükség arra, hogy eredetileg mondjuk gitáron kitalált részeket erőltessenek rá a mandolinra, vagy az ukulelére. A zenei hatások kapcsán szóba került már néhány dolog, de kíváncsiak voltunk arra is, hogy egy mandolin, egy ukulele vagy éppen egy doromb mennyire tudja befolyásolni egy dal hangulatát. Balázs szerint teljes mértékben és éppen ez a lényeg „hogy sokkal színesebb legyen a hangkép. Nemcsak hogy érdekesebb lesz tőle a zene hangzása, de valahogy „ősibbé” is válik tőle a muzsika. Egészen más hangulatok jelenhetnek meg ezekkel a hangszerekkel.” Koncerteken viszont mégsem használják minden alkalommal, mivel nagyon kevés olyan hely van, ahol a hangosítást megfelelően meg lehet oldani. Nem elektro-akusztikus hangszerek esetében, pusztán mikrofonokkal ez nem egyszerű feladat. Olyan is előfordul persze, hogy önmaguk döntenek más program összeállítása mellett.

NOW_4601

A húros hangszerek után következzen a didgeridoo. Balázs némi viccelődésbe kezdett mikor arról kérdeztük, hogyan írná le a hangszer szerepét a zenéjükben. „A szükséges rossz! : ))) Nem, dehogy is! Nagyon érdekes hangszer és bár ausztrál származású valahogy mégis bele tud illeszkedni a magyar folkos, sámánisztikus hangzásvilágba. Szerencsénk van, hogy Markó Dani barátunk már nagyon régóta foglalkozik ezzel a hangszerrel, mert nagyon sok érdekes hangot ki tud csikarni belőle.” Megkérdeztük persze Markó Danit is a didgeridoo-val kapcsolatban. Dani a zenélést indiai dorombbal kezdte, a különleges hangszerek iránti vonzalma vezette el a didgeridoo-hoz is. A hangszert így mutatta be: „A didgeridoo az ausztrál őslakosok, az aboriginalok ősi, de napjainkban is használt hangalkotó eszköze. A bennszülött ausztrál nép története és mítoszai mind-mind hordoznak egyfajta bizonyos fokig titokzatossággal körüllengett tartalmat, melyhez ez a hangszer, amihez hasonló szinte minden nép ősi kultúrájában megtalálható, adja a hang mint x-edik dimenziómélységét. A hangok az emberi megszólalástól majd ennek dallammá való átalakulásáig egészen a csodálatos, szárnyaló szimfóniákig, életünk meghatározó elemei.” Arról Balázs is beszélt, hogy a hangszer hogyan tud beilleszkedni a Kaldera zenéjébe, ő maga főleg a kísérletező kedvének köszönhetően érzett rá egyre jobban az általa keresett kifejezési módra. További érdekes gondolatokat osztott meg velünk arról, mi az amit fontos még szem előtt tartani: „Számomra a didgeridoo megszólalása távoli üzenet egy hajdan volt világból, melynek ma látható felszíne csupán turistacsalogató látványosság. A hangszer különböző hangnemre behangolt, általában eukaliptuszból kialakított cső, melynek megszólaltatása, a látszattal ellentétben nem túl egyszerű. Sokszínű hangzást csak kitartó szorgalommal, rengeteg gyakorlással érhetünk el vele. Ma már hallható szimfonikus zenekarok szóló hangszereként is, de leginkább különböző felállású mai zenét játszó együttesekben halható, amint egyfajta különleges hangzást és hangulatot ad a zenekar produkciójához.”

 És ismét visszatérve a húros hangszerekhez, az élő megszólaláshoz nagybőgőre is szükség volt, így került a zenekarba Szalay Tamás. Balázzsal már régóta ismerték egymást, zenészként korábban Takács Eszter zenekarában működtek együtt, ahol Balázs vendégeskedett, nem sokkal ezután már a Kalderában álltak közösen színpadra. Az ütőhangszereket Restás Gergő kezeli, aki nem a hagyományos dobszerkót használja, hanem egy általa összeállított speciális ütős szettet, amivel sokkal színesebb, „zeneibb” hatásokat tudnak elérni a dalokban. A teljes zenekari felállást Édes Gergő gitáros egészíti ki.

Befejezésként azt kérdeztük Balázstól milyen zenéket ajánlana nekünk. A zenekarok említése mellett, arról is beszélt szerinte hogyan érdemes úgy általában a zene felé közelíteni: Az a lényeg, hogy legyenek nyitottak az emberek más fajta zenék iránt is. Nagyon sok örömtől megfosztják magukat azok, akik csak egy fajta zenét hallgatnak. A fontos szerintem a minőség! Éppen ezért ajánlom itt Restás úr másik bandáját az Innergardent, de ugyanúgy a kemény zene kedvelőinek az Apey and the Pea-t vagy az Uzipovot, a poposabb hangzást kedvelőknek Stu33 barátunkat vagy a fiatalok közül a Middlemist Red-et, csak hogy itthon maradjunk. A lényeg, hogy adjunk esélyt az új és más hangzású bandáknak is.” Ehhez a felsoroláshoz mi még persze a Kalderát is hozzátesszük. A közelgő koncertek dátumairól leggyorsabban a zenekar facebook oldalán tájékozódhattok.

Utry Dániel
fotó: Zsiga Pál

Kapcsolódó:
Különleges hangszerek itthon – fujara és theremin
Különleges hangszerek itthon – didgeridoo és a String Theory
Csendes gitárpengetés? – Kaldera és Grand Mexican Warlock akusztik @ Roham, 2015.01.30.
Woven Hand és Kaldera a hajón – 2014.05.21.
Rengeted cikk a TURBOról itt!
Délutáni rockzene! – Stu33: Pure&Free
Rengeteg APEY & THE PEA cikk itt!
Még több UZIPOV itt!
MIDDLEMIST REDről többet itt!

NOW_4583

Megosztom.

Comments are closed.