Archív

exp1A válogatott rosszarcúakból verbuvált, öntörvényű zsoldoskülönítmény visszatér a mozivásznakra, hogy másodjára is arcunkba vágják legfrissebb, vérgőzös, töltényhüvelyek és péppé lőtt emberi maradványok elegyében dagonyázó, csapatépítő kirándulásukat.


Rocky Balboa és Rambo megformálója, Sly Stallone 2010-ben a Feláldozhatókkal (The Expendables) tért vissza az álomgyári hadszíntérre, hogy botoxtól kisimult, körszakállas pofája alól még kevésbé érthető dörmögésével tisztelegjen kicsit egy letűnt korszak zsánere előtt. Legalábbis kénytelenek vagyunk ebből a perspektívából közelíteni hozzá, ha kicsit is többre akarjuk értékelni bármelyik kommersz tucathulladéknál – a már bejelentett harmadik résszel trilógiává bővülő szériát.

 

expend-2

A felhőtlen kilencvenes években – mikor még hírét sem hallottuk HD képminőségnek és digitális televíziózásnak, hanem bolhapiacon szerzett, másolt VHS-eken és parabolatükrök segítségével befogott német kereskedelmi csatornák adásaiból szívtuk magunkba a kultúrát, az ellenállhatatlan nyugati szemetet – akkor ölelhettük keblünkre egy életre azokat a jobbára pankrátorokból és testépítőkből avanzsált akciófilmsztárokat, akiknek legjavát Stallone összegyűjtötte egy közös mészárlásra. Bizonyára sokaknak porosodik a sufniban legalább egy videokazetta, melyen Schwarzenegger, Bruce Willis, Van Damme vagy épp Chuck Norris irtja az orosz vagy muszlim terroristákat – ennek tükrében pedig olyan a Feláldozhatókat nézni, mint felütni egy régi fotóalbumot és a múltba révedni egy laza, nosztalgikus másfél órára.

 

A folytatásra a szereplőgárdához csatlakozott Norris és Van Damme, Jet Lee viszont épp csak tiszteletét teszi, Rourke karakterét, a hedonista késdobáló-tetoválóművészt viszont teljesen kihagyták – már tényleg csak az ezerarcú Segal mestert kellene leszerződtetni a harmadik etapra. A pletykák szerint Wesley Snipes, Harrison Ford, Nicholas Cage és Clint Eastwood, akiket szeretnének a következő vérontásra leszerződtetni. Remélhetőleg nekik nem lesz szívügyük a PG-13-as besorolás, mint Chuck Norrisnak, aki csak úgy vállalta a szerepet, ha a szkript mellőz mindennemű káromkodást (pár „shit” azért átcsúszott a cenzúrán) – ám Norris legnagyobb bánatára a tinibarát besorolás végül mégis ugrott.

 

expend-3

A történetre nyilván nem érdemes túl sok szót fecsérelni – középpontjában ismét egy olyan megbízás áll, melyet senki másra nem lehet bízni és nincs épeszű ember, aki vállalná. Mikor azonban az egyik feláldozhatót feláldozzák, a megbízás egy csapásra személyes bosszúhadjárattá válik. Szerencsére az első rész legnagyobb csorbáját sikerült a helyére billenteni, és a második rész már fele annyira sem akarja komolyan venni magát, mint elődje – Chuck Norris saját magán poénkodik, Kalifornia ex-kormányzója pedig kap egy Terminátoros célzást már a film legelején. A szövegkönyvön sokat kellett volna még csiszolgatni, hiszen John Maclane óta tudjuk, hogy stílusosan bevitt, jól időzített one-linerekből sosem elég, mert hatalmasat dobnak a műfaj élvezeti értékén.

 

A Feláldozhatók 2 nem váltja meg a világot, mint a filmbéli vasmacsók, ellenben az eszetlen hentelés megszállottjai egy időre csillapíthatják vele addikciójukat, avagy egy délutáni sörös-haveros-röhögős mozimatinéhoz is tökéletes választás lehet.

 

expend-4

Megosztom.

Szólj hozzá