Archív

Augusztus utolsó vasárnapján második alkalommal rendezték meg a Piacok Napját az Erzsébet téren, amely főszervezője a Nem Adom Fel Alapítvány és olyan egyre népszerűbb kezdeményezések és vásárok összefogása, mint a WAMP Design Vásár, a Gardrób Közösségi Vásár, az Antik PLACC, a Nagy Budapesti Kultúrzsibi és a Segítő Vásár.

A kezdeményezés nem kisebb célokat hirdetett, mint a közösségi gondolkodás, a fenntarthatóság és a befogadó társadalom. A szervezők szeretnék visszaállítani a régi piacra járás szokását és funkcióját, azaz, hogy ez legyen az a hely, ahol az emberek találkoznak, ismerkednek, interakcióba lépnek egymással. Ez utóbbi nemes cél számomra kissé elcsúszott, főleg a Design Terminál előtti szakaszon, ugyanis akkora volt a tömeg, köszönhetően annak, hogy az összes turista is betévedt a vásárra, hogy nézelődni is alig lehetett, nemhogy beszélgetni a tervezőkkel. Ellenben a tér másik oldalán az antik- és bolhapiac részlegnél már kevesebben voltak és a leglelkesebb eladók előszeretettel mesélték el „kincseik” történetét.

Kiemelt figyelmet kapott a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációja is, a piac egyben jótékonysági esemény is volt. Egyrészt rengeteg alapítvány és olyan manufaktúra képviseltette magát, akik autistákat vagy fogyatékkal élőket is foglalkoztat, vagy az ő általuk készített termékeket forgalmazza, másrészt több helyre is kihelyeztek adománygyűjtő ládákat, amelyekből a befolyt összeget az ősszel megnyíló, első, budapesti fogyatékos emberek közreműködésével működtetett, integrált kávézó és közösségi tér kialakítására fordítják majd. Harmadrészt pedig egész nap integrált zenekarok szolgáltatták a talpalávalót az érdeklődőknek.

A kiállítóknál volt minden mi szem-szájnak ingere. A WAMP részlegén tűzzománc ékszerek, képek, egyedi készítésű táskák, kiegészítők, naplók, képeslapok, designer ruhák, waldorf babák, természetes anyagból készült tisztálkodó szerek. Sokuknak igencsak borsos ára volt és sok hasonlóságot véltem felfedezni – első sorban az ékszerek terén – az egyedi tervezésekben, de azért itt is lehetett elérhető áron, valóban egyedi portékákat találni. A Segítő Vásár pultjainál fogyatékkal élők által vagy közreműködésével készített dísztárgyakat, csokoládét, játékokat, kiegészítőket árultak. Az antik placcokon voltak az igazi érdekességek és ritkaságok. Régi fotók, képeslapok, kitüntetések, étkészletek, fényképezőgépek, vasalók, telefonok, bőröndök, írógépek, bakelitek, lábosok. Zseniális dolgokra bukkanhatott az itt az ember, ha figyelmesen nézelődött. És persze ott voltak a garázsvásáros vagy használtruhás eladók is. A hőség és a tömeg kombinációjában hamar elfogyott az ember lendülete, hogy minden állványt és ruhát végignézzen, pedig megérte. Minden tiszteletem az eladóké, akik végig a tűző napon álltak vagy ültek.

Összességében nagyon jó kis kezdeményezésről van szó, nemes célokkal, jó kiállítókkal és klassz cuccokkal. Nem tudom, hogy a hőség vagy a helyszínválasztás miatt, de számomra egy fokkal jobban hasonlított a felkapott gasztro fesztiválokhoz (tömeg tekintetében), mint szerettem volna, és ahogyan már említettem, nem is töltötte be emiatt teljesen azt a közösségi funkciót, amit hirdetett. Egyszerűen annyira sokan voltak bizonyos részeken, ami kissé élvezhetetlenné tette. Azért egy-két cuccot még így is sikerült vásárolnom.

Nagy Andrea

Kapcsolódó:
WAMP 2013.10.13.
Még több magyar dizájnerről itt olvashatsz!
Régi házak, kis koncertek, nagy lemezek – Record Store Day 2015

Megosztom.

Comments are closed.