Archív

Énekest cserélni nagyon meredek dolog. Még akkor is, ha biztosak a dolgukban, mert a közönségnek nevezett emberi létforma igen kegyetlen tud lenni néha. Persze gyakran jól sül el, csak hát a rizikó… az van. Ilyesmi történik most az Esti Kornéllal is, többek között erről is beszélgettem a bandából Imivel és Dodival.

Az együttest még 2006-ban alapították öten, egyszerű mezőtúri gimi-bandaként indultak, és máig az eredeti felállásban maradtak. 2009-ben már olyanokkal koncerteztek, mint a PUF, Kiscsillag, vagy a HS7, és sorra járták a nyári fesztiválokat is, novemberben pedig kijött az első lemezük, az Egytől egyig a Megadó Kiadó (Lovasi András) gondozásában.

Bizonyára nagy megtiszteltetés volt számukra, hogy 2010-ben előzenekarként játszattak a Kispál és borz búcsúkoncertjén, a Sziget nagyszínpadán, a következő évben pedig a Petőfi rádió felkérte őket egy akusztikus felvételhez az MR2 Akusztik projekt keretében. Szaladt a szekér, kijött a második lemez, a Boldogság, te kurva, ami már sokkal kiforrottabbra sikerült. Az első albumhoz képest kevésbé, de azért még egy kicsit mindig modoros, van benne egyfajta furcsa irodalmiasság, de mindenképpen változatos, dinamikus.

estikornel-ek1

A zenétekben erősen érezhető a brit indie- és alter rock vonal, de nehéz megfogni. Hogyan születnek a dalok? Miből merítetek, és milyen vonalon haladtok?
Imi: Gyakran kérdezik, hogy mi ez a stílus. Ezt a kérdést a mi esetünkben szerintem nem olyan egyszerű megválaszolni. Általában azt szoktam mondani, hogy egyszerűbb, ha meghallgatják a dalainkat.
Dodi: Tényleg nehéz, de azért viszonylag egységes mindannyiunk zenei ízlése. Nagyjából az a vonal, amit anno a Beatles kezdett el és most az Arctic Monkeys-nál, Editors-nál, Franz Ferdinand-nál jár.
A számaink – ellentétben mondjuk az improvizáló, jammelő jazzel – elsősorban otthon születnek. Imi is, Pisti is és én is sok számot, vázlatot hoztunk már. Ezeket pedig a próbateremben raktuk össze közösen, régen is, és most is. Mindenki hozzáteszi a maga ötleteit, nagyon kreatív munka!

Idén a Boldogság, te kurva turnéja volt. Jobban sikerült, mint az első lemez. Milyenek voltak a koncertek? Sok volt, vagy játszottatok volna többet?
Dodi: Az első lemeznél még csak 18-20 évesek voltunk és a dalok is szélesebb időintervallumban születtek. Azóta sokat fejlődtünk és egy kicsit talán komolyodtunk is. A második lemeznél már sikerült kiküszöbölni olyan gyerekbetegségeket, amik az elsőn még előkerültek.
Imi: Úgy gondolom, hogy magunkhoz képest elég sok koncertünk volt, és én mindenképpen pozitívan értékelem. Tavasszal az Óriással turnéztunk, nyáron megfordultunk a fesztiválokon is, de nem játszunk minden héten.

Ez mennyire tudatos?
Dodi: Magyarországon alapvetően kicsi a felvevőpiac. Sajnos a vidéki koncerteknél néha kétszer is meg kell gondolnunk, hogy elvállaljuk-e, hogy mennyire lenne veszteséges. Februártól szeretnénk megnyomni megint, de addig is írjuk az új dalokat. “Turné” közben kevesebb idő jut próbálni, ráadásul most egy nehezebb időszak van mögöttünk, ami miatt keveset játszottunk szeptember óta, de most már ezen az időszakon kezdünk túllendülni, ismét nagyon biztató a jövő.

A Petőfi rádióban volt egy akusztikus koncertetek. Milyen volt a munka? Terveztek még hasonlót?
Dodi: Már két számunkat is játszotta az MR2, aztán egyszer csak megkerestek minket az ötlettel. Szívesen vállaltuk, de csak három hetünk volt felkészülni rá. Teljesen át kellett hangszerelnünk a számokat és be kellett szereznünk akusztikus hangszereket is. Volt két hét, amikor minden nap próbáltunk.
Imi: Az ütőhangszerekhez Nagy Dani, a zenekar legelső dobosa társult be segíteni nekünk. Nagyon élveztük a munkát és fel is merült bennünk, hogy kellene akusztikus jellegű dolgokat csinálni. Nagyon érdekes ilyenkor, ahogy kifordítjuk és átértelmezzük a dalokat, teljesen máshogy szólnak és más a hangulatuk is.

estikornel-ek2

Elég hirtelen hatott a közlemény, hogy Pistitől megváltok, pedig ő is alapító tag. Mégis, mi történt?
Dodi: Ez egy nagyon nehéz, de sokszor átgondolt döntés volt. Pisti a kezdetektől fontos tagja volt a zenekarnak, sokat tett hozzá, a hangszerelés például nagyon ment neki, nagyon tehetséges ember és rendkívül dinamikus előadó. A váltás nem szakmai kérdés volt. Felmerültek problémák, amiket sajnos nem tudtunk megoldani, ez egy hosszú folyamat vége volt, egy kényszerhelyzet. Egy banda csak 50%-ban szól a zenélésről. Az Esti Kornélban mindenki nagyon tehetséges, de iszonyat fontos a kölcsönös bizalom és tisztelet, amit én barátságnak hívok. Sajnos pont ez romlott meg. Eltávolodtunk egymástól és a zenekar irányát tekintve is szétváltak az érdekek. Kifelé ezt nem kommunikáltuk, pedig sokszor átbeszéltük.

Gondolom kerestek új énekest. Esetleg már meg is találtátok?
Imi: Kiírtunk meghallgatást, amire – legnagyobb meglepetésünkre – nagyon sokan jöttek el. Nem csak a szűkebb környezetünkben “tapogatózni”, azt akartuk, hogy mindnél nagyobb felhozatalból tudjunk meríteni. Meg akartuk adni magunknak a lehetőséget, hogy olyanokhoz is eljusson ez a felhívás, akik azelőtt esetleg nem is hallottak a zenekarról. Így egy kicsit a szerencsére is bíztuk, de abszolút jó döntés volt. Mindenféle stílusú és képzettségű énekesek jöttek, még lányok is!
Dodi: Ez egy nehéz, izgalmas és képlékeny időszak. Jó, hogy pont most találkoztunk, mert lezártuk a meghallgatást, úgy néz ki, megtaláltuk, akit kerestünk. Nagyon fontos, hogy nem akarjuk Pistit pótolni! Nem is lehet. Énekesnek lenni egy zenekarban fontos szerep, leginkább ő prezentálja az egész bandát, ráadásul Pisti nagyon karakteres ember. Az új énekes nagyon biztató, roppant tehetséges zenész, aki természetesen a saját személyiségét fogja hozni és beletenni, ettől változni fog a zene is és ez izgalmas folyamat. Szeretnénk, ha a rajongók előítélet-mentesen fogadnák majd őt/őket.

Őket?
Dodi: :) Igen, lehet, hogy hat tagú lesz a zenekar, de erről még nem szeretnénk bővebben beszélni.

estikornel-ek3

Hogy ment a válogatás? Nehéz volt dönteni?
Dodi: Még sosem csináltunk ilyet, nekünk is új volt az egész. Lovasi Andrástól sok jó tanácsot kaptunk (ebben is). Megkértük a jelentkezőket, hogy tanuljanak meg néhány számot és egy rövid próba keretében együtt eljátszottuk. Mivel egy banda olyan, mint egy család, fontos, hogy semmi zavaró tényező ne legyen köztünk. Ennek a választásnak is van egyfajta kémiája, megérzés, amire hallgatni kell. Szerencsére ez működött, elég egyhangúlag döntöttünk.

És mik a tervek a jövőben? Koncertek? Új lemez?
Dodi: Mint mondtuk, februártól már szeretnénk koncertezni az új felállásban, de valószínűleg már decemberben is lesz fellépés. Facebookon majd ki lesznek írva a dátumok. Ráadásul készül az új lemez, amit nyáron szeretnénk felvenni. Folyamatosan dolgozunk a dalokon, egy fél nagylemeznyi anyag már össze is jött.

Décsy Eszter
Képek: Zsiga Pál

Megosztom.

Szólj hozzá