Archív

Sárközi Zsolt 1992 óta tetovál, és ő nyitotta az egyik legrégebbi szalont, a Dark Art-ot 1993-ban. Tehetségét, egyedi stílusát nemzetközileg elismerik, pályafutását nem is igen kell bemutatni. A szombathelyi Queen of the West versenyen ő is ott volt, ennek kapcsán beszélgettünk.

 
Milyennek értékeled a szombathelyi Qeen of the West versenyt?
Egy abszolút pozitív kezdeményezésnek tartom. Szervezésben nagyon jól sikerült, sajnos a látogatottság hagy némi kivetnivalót maga után, bár ez nem a szervezők esetleges hiányosságán múlt, így csak gratulálni tudok az egészhez.

Szoktál menni külföldi versenyekre is. Ezeket mennyire szereted, illetve az itthoni expókhoz képest milyenek a külföldiek?
Րszintén szólva, mint mindenben, Magyarország ezen a területen is 10-15 évvel le van maradva. Előszeretettel látogatom a külföldi rendezvényeket, mivel talán ez az egyetlen lehetőség, hogy, külföldi vagy éppen külföldön dolgozó magyar kollégákkal, barátokkal találkozhasson az ember. A sűrű hétköznapok miatt máskor erre nem adódna lehetőség.
A különbségeket illetően; talán a közönség az, amiben a leginkább megmutatkozik a differencia. Ez az egész expó hangulatára és jellegére rányomja a bélyegét. A magyar közönség csak ismerkedik ezzel a műfajjal, míg külföldön ezeknek a rendezvényeknek már tradíciója van. A közönség egy lehetőséget lát ezekben a megmozdulásokban arra, hogy olyan művészekkel tetováltathasson, találkozhasson, akikkel egyébként elég nehéz lenne. Az expók minderre alkalmat adnak.

Hol láthatunk majd legközelebb tetoválni?
Az idei évet már lezártam, legközelebb jövő tavasszal látogatok el a párizsi convention-re, ezt követően pedig Londonba, szintén expó miatt. De egyébként a stúdióban nap mint nap megtalálhattok.

Kik azok a művészek (itthon és külföldön), akik leginkább hatottak/hatnak rád?
Hosszú listát sorolhatnék, de maradjunk az első hatásoknál,  Philip Leu, Tin-Tin, Guy Aitchison. Ha stílust tekintve ugyan mind másképp dolgozunk, de mint ember, mint művész, mindhárman igen nagy hatást gyakoroltak rám.

Mi az a stílus, amit a leginkább  és a legkevésbé szeretsz művelni?
Legkedveltebb; egyfajta realista fantasy, és amit legkevésbé szeretek, ezáltal soha nem is csinálok, azok a törzsi vagy nonfiguratív minták. Próbálom elkerülni tetoválás a „munka” részét, és 20 év után törekedni arra, hogy jó érzéssel végezzem a munkámat. Ehhez szükség van arra is, hogy az ember megválogassa azt, hogy mit csinál.

Mivel foglalkozol, ha éppen nem tetoválsz?
Családos ember lévén igyekszem egyensúlyban tartani a munkámat és a magánéletemet, így próbálok minél több időt tölteni a feleségemmel és a kislányommal. Ezen kívül alkalmanként magamra is szakítok időt, edzés által próbálom fizikailag is terhelni magam.

El tudsz képzelni kollaborációt a tetoválás és egy másik művészeti ág között? Ha igen, hogyan?
Ha megnézzük a jelenlegi világot, akkor azt látjuk, hogy sok művészeti ág veszi át a tetoválás megoldásait. mindegy, hogy a divatot, vagy a képzőművészet alkotásait nézzük, szinte mindenben visszaköszön a tetoválás. Úgyhogy igen, el tudok képzelni ehhez hasonlómegmozdulást. Akár az is izgalmas lehet, hogy egy más, szempont/látásmód tervezzen meg egy nagyobb volumenű tetoválásmintát. Esetleg tetoválók próbálják ki magukat más területen, hiszen képességeik megengedik ezt

Mik a terveid a jövőre nézve?
Folytatni a munkám, ameddig a szemem/kezem bírja és sokat utazni a világban.

DE
képek: Sárközi Zsolt

Megosztom.

Szólj hozzá