Archív

„Valaki épp most mozdított át minket, valamennyiünket, egy másik világba. Egyszeriben ott éltünk, ott laktunk […],majd váratlanul egy mindent magába foglaló hatalom visszaröpített bennünket ide, saját univerzumunkba.” (Philip K. Dick)

Szép vállalkozásnak indult és szépen is valósult meg. Az UbikEklektik Összművészeti Fesztivál idén először került megrendezésre, közösségi finanszírozásból, igazi csapatmunkával. Le a kalappal! És nem csak azért írom mindezt, mert magam is szerencsésen részt vettem eme csapat munkájában, hanem, mert valóban így van. Igazi családias hangulat költözött erre a néhány napra a festői Zebegénybe (festői azért is, mert a Szőnyi Tábor adott otthont az eseménynek, ahol annak idején Szőnyi István, festő és grafikus élt és alkotott), tehetséges fiatal művészek, zenészek, DJ-k, önkéntesek tették bele minden energiájukat, idejüket, jókedvüket, hogy minden résztvevő zavartalanul csúszkálhasson valóságok között, mehessen az agyalás, csapatás, folyatás, taposás.

11230131_1656074054676682_497320563210453447_o

A helyszínt ellepték a jobbnál jobb vizuálok, zseniális festmények és díszletek, a pultban pörögtek az ínyenc sörök (például a fesztivál söre, a Hübris Ipa, továbbá kávés, teás, világos és barna sörök) az Eke Pincészet borai, valamint pálinkák. Akoncertek és DJ-k három színpadon váltották egymást, sőt, még a kilátót és a templomot is használhatta a rendezvény egy-egy zenei programhoz.

Elsőáldozó fesztiválról lévén szó, az UbikEklektik még azért gyerekként állt be a fesztiválok sorába, amit nem az útkeresésében, vagy határozatlanságában kell keresni. Ugyanis az Ubik nagyon is jól tudja, hogy hol kezdte és merre halad. A kezdeti nehézségekből pedig semmi kétség, hogy tanulni fog. A családias hangulat megalapozta, hogy mindenki egy kicsit a sajátjának érezze azt, ami éppen ott, Zebegényben történt. És ezért nem baj, hogy a fesztivál még kölyök, mert mindenki a szemtanúja lehetett, hogy ha épp csúszás vagy para volt a színpadoknál, a pultban, a kajánál vagy máshol, aki tudott, segített, senki sem türelmetlenkedett, mindig minden megoldódott és nem csorbult a hangulat. Összhang volt, a szervezők együtt csapatták a közönséggel, és aki éppen nem dolgozott, azon nyomban a közönség részévé vált. Az arcokon a néha megtörténő buktatók közben is széles maradt a vigyor, közvetlen és nyitott volt a táborlakó közösség.

12000821_1656074891343265_6060662506599506519_o

A tábortól egy izmosabb köpésre, a Duna partján helyezkedett el a kemping, onnan lehetett a kitáblázott úton feljutni az UbikEklektik birodalmába. A zsetonrendszer viszonylag zökkenőmentesen működött, német barátainknak köszönhetően reggelente mindenki friss kávéhoz juthatott chill zene kíséretében, sőt, egy jó masszázsra is be lehetett ugrani a rétre, a DipHouse-osok zseniális mártogatós kajái mellett. A pult mellett állandóan lobogott a tűz, készültek felváltva a tápolás menük, köztük például a lengyel ínyencségek. Öröm volt látni a nagy sürgés-forgást.

Mindent összevetve az UbikEklektik szerintem nagyon jól sikerült, méltóan csúszkáltak a valóságok a nyári fesztiválszezon zárásaként. Köszönet a művészeknek, momésoknak, szervezőknek, a pultosoknak, a zenekaroknak, a lemezjátszó fiúknak és mindenki másnak, aki masszívan hozzájárult az első közösségi finanszírozású fesztivál bemutatkozásához. Jövőre újra: “Várjuk a tavalyi évet!” Puszi Philip K. Dick.

Tóth Bálint
fotó: Tóth Bálint és UbikEklektik

Megosztom.

Comments are closed.

Le ne maradj semmiről! ;)

Kövess minket facebookon, mert kellenek a
jó arcok!
.
 NOWmagazin.hu