Archív

IMG_3381Szombat este egy laza sör után felkerekedtünk, hogy a Gozsdu Manó vendégszeretetét élvezve meglessük a String Theory-t. Egyetlen számukat ismertük, a klipes Could Lick You Lee-t és csak sejtésem volt, hogy mire számíthatok, de a koncert magasan felülmúlta minden elképzelésemet: hanyatt vágott és megcsapkodott keményen. Egyetlen problémám volt csak vele, hogy rövid volt.

 

Improvizáló bandáról van szó ugyebár, az ilyenből bármi kisülhet. Stílusosan kezdő témaként Tarantino Ponyvaregényének főcímzenéjét választották és erre indult be a nyilvános próbatermi öröm-jammelgetés. Ezt kizárólag pozitív értelemben mondom, ugyanis nagyon családias vidám hangulat lett egy pillanat alatt. De hozzá kell tenni, hogy azért komoly és jól átgondolt koncepciót éreztem a zene mögött, nem mindig tudtam eldönteni, hogy mennyire a pillanat írja a ritmusokat és mennyire előre kifundált. Mindenesetre a tagokról süt a profizmus.

 

stgozsd-stg1

A folytatásban ott volt a RATM Killing in the Name of – zseniális! – és a Party Time című saját szerzemény, ami egy random-jazzes nóta, pörgős, nem bírt senki egy helyben állni, megtáncoltattak mindenkit. Ezután egy “feldolgozás halmaz” jött, amiben a szintén Ponyvaregényes Jungle Boogie is bekerült egy agydurrantós basszusszólóval Szuna Péter jóvoltából.

 

Aztán a méltán várt Could Lick you Lee, ami őrületesen jól szólt – szerencsére a hangosítással minden rendben volt az egész koncert alatt. Letoltak egy vadi új számot is, a One and Only-t, ami a többi, erősen jazzes számokhoz képest inkább a rockhoz állt közelebb.

 

Zárásként a Smack My Bitch Up-al akasztottak meg, eltelt vagy három másodperc, mire leesett, hogy mit hallok, aztán nagyon megörültem neki, iszonyatosan bejött. Tökéletes lezárása volt a bulinak, csak, hát, annyira hallgattam volna még!

 

stgozsd-stg2

Megint csak azt tudom mondani: a buli zseniális volt, van egy új kedvenc bandám! Az imprók profik és hazavágnak, a szólóktól kész voltam! Balogh Balázs pörgése nagyon bejött, élmény volt, amit a színpadon művelt. Jozzyból áradt az energia. Itt mindenki vérbeli zenész és ezt nem is lehet már tovább ragozni.
Volt némi visual effekt is, amit a VJ Máté Péter prezentált, sajnos csak egy egyszerű projektorral a háttérbe, de a képek ügyesek voltak. Igazából hiányoltam egy igen grandiózus visual effekt áradatot, mert nagyon illene a zenéhez. Ha nem csak egy vászonra vetítenének, hanem felhasználnák az egész teret, egybeolvadna minden a zenével!

 

A lényeg: legközelebb is ott leszek!

 

Meg
képek: Zsiga Pál

 

stgozsd-stg3

Megosztom.

Szólj hozzá

A lájk felmelegít, és tele van C-vitaminnal.

Kövess minket facebookon!

 

 NOWmagazin.hu