Archív

nolab00A NOWmagazin elkötelezett híve a minőségi zenének és igyekszik támogatni a feltörekvő, tehetséges bandákat. Nem véletlen, hogy annyira megörültünk a hírnek, hogy egy új kis szerveződés jött létre No Label Hungary néven, és remélhetőleg nőni fog, mint a gomba.


A No Label Hungary nagyon friss még, február elején nyitottak a facebook-on. Céljuk, hogy a kicsi, de zseniális együttesek teret kapjanak és egymást segítve érvényesüljenek.  Az ötletről és magáról a szervezetről Petrikó Gábort, a NLH sajtósát és Jozzy-t kérdeztem a String Theory-ból.

 

Honnan jött a No Label ötlete és kik tartoznak alá?
Gábor: A No Label Hungary (NLH) ötlete régóta lóg a levegőben. Rengeteg zenekar van, akik fantasztikus zenét játszanak vagy éppen remek bulit csinálnak. Ezekről azonban nem lehet hallani, mert a mainstream médiában annyira erős a marketing zaj, hogy elvesznek a forgatagban. Az alapkoncepciónk szerint a zenei periférián és/vagy az undergroundban mozgó zenekarokat (tehát azokat, akik a mainstream figyelmét elkerülik) igyekszünk egy virtuális “ernyőszervezet”, azaz a No Label Hungary alá terelni. Fontos tudni, hogy nem egy, a valóságban létező cégről, hanem a közösségi média erejét (ki)használó laza szerveződésről van szó. Az NLH arra épít, hogy az eddig külön-külön, maguknak fellépéseket szervező zenekarok szellemi- és kapcsolati tőkéjüket összeadva áttörjék azt a falat, ami az ismertséghez és az elismertséghez szükséges. A közös csatorna nem a különböző energiák szummája, hanem annál több. A közös munkával, fellépésekkel egy olyan hozzáadott érték jelenik meg, amely segítségére lehet mindenkinek, aki a kezdeményezésben részt vesz.
Jozzy: A No Label Hungary ötletével pár hete keresett meg Petrik Béla a Tegnaputánból és Ihász Peti a Grabancból. Többször koncerteztünk már együtt mindkét zenekarral, és a kölcsönös szimpátián kívül a zenei kísérletezőkedv és a saját zenei kifejezésforma keresése, fejlesztése is közös bennünk. Többször hallottam már arról, hogy Nyugat-Európában sok olyan önszerveződés létezik, ahol több  zenekar összefog, és “összedobják, amilyük van”. Ezalatt azt értem, hogy szervezőképességüket, kapcsolatrendszerüket összeadva igyekeznek egyről a kettőre juttatni magukat és egymást. A No Label Hungary hasonló elven alapul, és így örömmel csatlakoztunk a String Theory-val is a kialakuló közösséghez. Úgy tudom, hogy több zenekar is van, akik érdeklődnek a No Label Hungary iránt, de egyenlőre hármasban indítottuk el a szerveződést: a Grabanc, a Tegnapután és a String Theory.

 

nolabel-grab01

Zenei stílus alapján van valami közös? Szempont ez egyáltalán?
Jozzy: A No Label Hungary tagjainak zenei stílusában annyi a közös pillanatnyilag, hogy kísérletező zenekarokról van szó, és egyikünktől sem áll távol a pszichedellikus zene. Ez véletlenül alakult így, valójában a hasonló stílus nem meghatározó szempont a szerveződésben, sőt örülnénk, ha egyre színesebb lenne a No Label-paletta.
Gábor: A “no label” kitűnően kifejezi ezt, hiszen egyszerre utal a kiadó nélküliségre és a zenei címkék felesleges halmozására.

 

Mennyi köze van a BPRNR-hoz ? Van valamilyen együttműködés/tapasztalatcsere köztetek?
Jozzy: A mottónk az lehetne, hogy “együtt többre megyünk, mint egyedül”, és ebben az értelemben lehet hasonlóság, de nehéz lenne kielemezni jelen pillanatban a hasonlóságokat/különbségeket, mert a No Label-ben még csak most kezd kialakulni a gyakorlati része a zenekarok együttműködésének. A két szerveződés között egyébként nincs kapcsolat.
Gábor: A BPRNR-hez annyi köze van, hogy mindannyian szeretjük a rock and rollt! :)

 

nolabel-string01

Miben és hogyan segítik egymást a bandák?
Jozzy: Egy zenekar működtetése rengeteg feladattal jár, aminek csak egy része az, hogy zenével foglalatoskodik a zenekar illetve koncerteket ad. Szükség van valamilyen online felületre (honlap, facebook stb), amit folyamatosan karban kell tartani, azért, hogy az odalátogatók időről-időre visszatérjenek. Szükség van arra, hogy valaki fényképezzen, videózzon, hangfelvételt csináljon a zenekarral kapcsolatos eseményeken, az ahhoz kapcsolódó háttérmunkát megcsinálja. Az online felületet meg kell ismertetni az emberekkel, hogy egyáltalán tudomásuk legyen arról, hogy létezik az adott zenekar, és persze ez is valamilyen szinten záloga annak, hogy a koncertek híre eljusson a potenciális hallgatókig, és természetesen a koncerteket és azoknak promócióját is meg kell szervezni. Ennyi mindent nagyon nehéz megfelelő minőségben egy zenekar berkein belül megoldani segítség nélkül, pláne úgy, hogy többnyire nem fő foglalkozásként csinálják ezt a tagok. A No Label-en belül ezekben a feladatokban tudunk egymásnak segíteni. Egy közös oldalon könnyebb mindig új tartalmat generálni, mert több zenekarral több minden történik értelemszerűen, mint egyel. Ha valakinek van egy jó, megbízható fotós, videós ismerőse, akkor őt tudjuk egymásnak ajánlani. Közös kiadványokban tudunk gondolkodni, koncertlehetőségekről tudunk egymásnak szólni, szervezési dolgokban segíteni, és a felmerülő költségeket is adott esetben közösen tudjuk viselni. A No Label-nek egyébként az is célja, hogy a résztvevő zenekarok között zenei koprodukciók is létrejöjjenek, akár koncerteken való közös jammelés formájában, akár stúdiófelvételek során. Az a lényeg, hogy együtt egyszerűbb ezt az egészet működtetni, ha mindenki kiveszi a munkából a részét. Szerencsére mindegyik zenekar aktívan áll a dologhoz, és ennek már néhány hetes együttműködés során is megvan a látszatja.

 

nolabel-teg01

Terveztek lemezkiadókkal is közreműködni?
Jozzy: Fontos cél, hogy közös kiadványaink is legyenek a No Label keretein belül, de ezek megvalósításához nem feltétlenül szükséges egy kiadó közreműködése. Egyre több példa és technikai megoldás van arra, hogy a hallgató közvetlenül a zenészektől vásárolja meg a kedvenc zenéjét, és ezzel egyébként többnyire jobban jár a hallgató és a zenész is. A kiadóknak is megvan a maguk előnye, mert kiépített hálózattal dolgoznak, úgyhogy, ha odáig jut a No Label, hogy közös kiadványt hozzunk létre, akkor mérlegelni fogjuk, hogy melyik megoldás lehet a célravezetőbb.
Gábor: Ezek még távlati tervek. Jelen pillanatban nem egy lemez kiadása foglalkoztat bennünket (természetesen az is), hanem az, hogy az emberek elhiggyék, ezek a kevéssé vagy csak szűk közönség által ismert zenekarok tudnak olyan bulit csinálni, hogy arra eljöjjenek az emberek. S ha már egyszer eljöttek, jöjjenek el újra. És újra.

 

Azt hiszem, ehhez csak annyit tudok hozzátenni, hogy sok sikert kívánok srácok!

 

Décsy Eszter
képek: String Theory, Grabanc, Tegnapután

facebook.com/nolabelhungary

nolabel-nolab01

Megosztom.

Szólj hozzá