Archív

A  Mat McNerney vezette Grave Pleasures igazi komor hangulatot varázsolt tegnap este az A38 színpadára. A new wave, goth-rock, post-punk kategóriába sorolható banda nem kímélte a közönséget, adott az érzésnek rendesen.

Elsőként a magányosan színpadra álló Jessica93 produkciójával szembesülhetett a nagyérdemű. Geoffroy Laporte depresszióba oltott gótikus dalkölteményei sajnos nem nagyon tudtak a sötét szoba elhagyatott zugába varázsolni. Zeneileg talán még elfogadható lett volna ez a sajátos felfogású post-punk, de személye nem tudta betölteni a hajó színpadát. Az általa elővezetett négynegyedbe oltott muzikális fájdalom talán egy esős őszi napon még magával is ragadna, de hangulatkeltésként sajnos ez némileg kevés volt.

NOW_2474

A Grave Pleasures elődzenekarának, vagyis a Beastmilk feloszlása, átalakulása  talán némileg megdöbbentette a sötétebb zenei világot kedvelő publikumot, mivel az énekes/frontember Mat ‘Kvohst’ a maga nemében szinte tökéletes zenekart alapított. A hatalmas sikereket besöprő Climax lemez után a nagy kiadóhoz szegődött immáron Grave Pleasures néven futó társulatra nem kis feladat hárult a debütáló lemez megírásával. Hogy sikerült-e azt a bizonyos lécet átugrani? Nos, ezt mindenki döntse el maga, ezen az estén bizonyíthatták metamorfózisuk létjogosultságát.

A nagy elánnal kezdő brigád hangzása talán hagyott maga után némi kívánni valót, de a már jól ismert slágerek feledtetni tudták ezt az apró fogyatékosságot. Mat McNerney hihetetlenül szuggesztív személyiségével egymaga be tudta volna tölteni a hajó gyomrát, így szinte az egész bulit a hátán cipelve elrepített minket a nukleáris holokauszt bizarr, groteszk romantikájával átitatott világába.

NOW_2506

Az élő produktum után is kissé úgy éreztem, hogy az anyazenekar (Beastmilk) által írt számok kicsit jobban ütöttek, nem hiába perdült táncra a közönség a már rommá hallgatott slágerek hallatán. Vegyesen csendültek fel a két album, a Climax és a debütáló lemez, a Dreamcrash dalai és szerencsére nem sokat kellett könyörögni az újrázás miatt sem. A zenekar tagjai roppant szimpatikus módon a performansz után elvegyültek a közönség soraiban, így volt lehetőség közös képet készíteni a már már legendává váló „Kvohst“-tal is, amit nem kevesen ki is használtak.

Összességében talán elmondható, hogy a jelenlévő publikum egy hatalmas élménnyel lett gazdagabb, ennél rosszabb koncert már ne is legyen az évben. Egyébként a szemfülesek találkozhattak a Mayhem kissé őrült, kultikus frontemberével Csihar Attilával is, ezáltal egy igazán különleges estét tudhattunk magunkénak.

Libus Ágnes
fotó: Zsiga Pál

Kapcsolódó:
Minda Enre a Joy Division Unknown Pleasures c. lemezéről
Színpadi borultság és extravagancia – Zola Jesus @ A38, 2015.03.18.

Megosztom.

Comments are closed.

Le ne maradj semmiről! ;)

Kövess minket facebookon, mert kellenek a
jó arcok!
.
 NOWmagazin.hu