Archív

Múlt héten zajlott a Design Hét Budapesten (és szerte az országban), aminek keretén belül rengeteg érdekes előadást, vetítést, bemutatót és kiállítást szerveztek, többek között a New Jewelation névre keresztelt kiállítást a Tesla galériában, ahol a MOME Tárgyalkotó Tanszék Fémműves szak hallgatói mutathatták meg izgalmas, sokszor műtárgyba hajló ékszerkreációikat, formakísérleteiket. A kiállítók (Cser Boglárka Johanna, Farkas Barnabás, Kiskéry Dániel, Lányi Annabori, Sági Luca, Silling Zsófia, Zalavári Fruzsina) közül Silling Zsófiával és Zalavári Fruzsinával beszélgettünk.

Mi inspirált titeket a saját kollekciók megalkotásánál?

Silling Zsófia: A tárgyak illetve tárgycsoportok témája félévente változott, nem tudtuk előre mi lesz a következő feladat, ennek ellenére a 3 év alatt készült tárgyak személyenként egy egységet alkotnak és a tervezőjükről mesélnek. Én mindig szeretek új technikákkal, technológiákkal találkozni, anyagokkal ismerkedni. Ebből az élményből merítve dolgoztam a tárgyaimon

Zalavári Fruzsina: A BA évek szépen fokozatosan vannak felépítve. Először foglalkoztunk az emberi testtel, majd egy anyagból kellett ékszert készíteni, aztán anyagtársításokon gondolkodni, és így tovább. Ha feladatok gerincét nézzük, valahogy így haladtunk. A szemeszterek rengeteg vizsgálódással és gyűjtéssel indultak el, hogy egy-egy alapszituációt minél jobban megértsünk. Eközben derült ki, hogy az adott témán belül ki mivel szeretne foglalkozni.

DSC02326

Mennyire hatottatok egymás munkáira?

S.Zs: Hét teljesen más emberről van itt szó. Ez a munkáinkon is látszik, hiszen egy témában terveztünk, mégis nagyon különböző ékszerek születtek. Természetesen a közös konzultációk és az estig tartó műhely meló építő hatással volt ránk.

Z.F.: Igaza van Zsófinak, nagyon mások vagyunk, mégis úgy gondolom, hogy folyamatosan hatottunk egymás munkáira. Végighallgattuk egymás kutatásait, inspirációit és néztük, hogyan tervez a másik. Elkerülhetetlen, hogy ennyi beszélgetésnek és közösen töltött időnek ne legyen nyoma egymás munkáiban. Még ha teljesen máshogy is közelíttetünk meg egy-egy feladatot, utólag visszanézve vicces, hogy volt olyan félév, ahol túlnyomó részt nyakékek születtek, annak ellenére, hogy ez nem volt feltétele a feladatnak.

DSC02312

Milyen állomásnak tekintitek ezt a kiállítást szakmai szempontból?

Z.F.: Egyrészt ez egy pont a három év végére mind a hetünknek. Az első éves munkáinkból is rendeztünk egy kiállítást Test-elhangolás címmel még két éve, az még csak amolyan szárnypróba volt, úgyhogy kellett egy méltó befejezés a végére. Jó látni egyben a munkákat, rengeteg szakmai tudásra tettünk szert általuk.
Másrészt a kiállítás egy indulópont is, hiszen az egyetemen kívül bemutatkozhatunk a nagy közönségnek. A Design Hét nagyon jó lehetőség arra, hogy megmutassuk magunkat és kapcsolatokat építhessünk.

S.Zs: Ennyire komoly megjelenésünk még nem volt. Rendesen fogyott mindenki névjegykártyája és az érdeklődők között volt egy-két komolyabb megkeresés is. Azt hiszem ez a kiállítás most mindenkinek megadta a kezdő lökést.

IMG_7496

Esztétikai vagy használati célból készültek az alkotások?

S.Zs: Úgy gondolom mindkettő. A munkáink eléggé széles körben és újszerűen írják le az ékszer fogalmát. Vannak a tárgyak között mindennapi hordásra alkalmatlan darabok is, azok közelebb állnak az anyagkísérlethez, egy élmény reprezentációjához.

Z.F.: Több ékszerünk feszegeti a hordhatóság határait, de ezek tulajdonképpen egy-egy gondolatnak vagy izgalmas jelenségnek a megtestesülései. Személy szerint úgy gondolom mindegyik válhatna hétköznapi viseletté is, ez függ az ékszert viselő személytől és talán az alakalomtól.

IMG_7546

Mennyiben járultak hozzá a tanulmányaitok a művészeti irányotok alakulásában, kiteljesedésében?

Z.F.: Sokat fejlődtünk az évek során, ezt érezzük magunkon, és ugyebár ezért is felvételiztünk anno a MOME-ra. Rengeteget tanultunk fő tervezést vezető tanárainktól, Ádám Krisztiántól, Bánfalvi Andrástól és Lipóczki Ákostól. Izgalmas volt megismerni az ő művészi szemléletüket. Az egyetemen azért részünk volt sok kurzusban, gyakorlatiban és elméletiben egyaránt, amik azt hiszem mind építő hatással voltak ránk.

Elégedettek vagytok a jelenlegi végeredménnyel? Mik a további tervek?

S.Zs: Maximálisan, a kiállítás nagyon jól sikerült. A közönség vegyes volt, érdeklődő, a Tesla-val történt nézeteltéréseink ellenére is elégedett vagyok.
Mostanában a képgrafika iránt is érdeklődöm, valamint a jövőben szeretnék együtt dolgozni a művészet más területein dolgozó tervezőkkel, designerekkel. Sok projekt kavarog a fejemben, szóval lesz mit csinálni.

Z.F.: A kiállításra rengetegen eljöttek és pozitív visszajelzéseket kaptunk eddig. Még sok ilyet vagy még jobbat szeretnénk!
Későbbiekben valaki marad és folytatja a mesterképzést, de nem biztos, hogy mind a heten egy irányba indulunk tovább. Remélem, hogy a kiállítás sikere mindannyiunkban elindított még több motivációt a folytatásra!

Tóth Bálint
fotó: Mohai Viktória, Tóth Bálint

DSC02328

Megosztom.

Comments are closed.