Archív

Október 8-án, ahogy azt már a Klusters interjúval is beharangoztuk, kezdetét veszi a Ten Years Before őszi koncertsorozata. Ennek kapcsán a másik fellépő zenekarral, a kiddo-val is beszélgettünk egy kicsit, akik szintén az izgalmas popzene világában utaznak, a Klusters-hez képest inkább gitáros alapokon. Érdemes lesz benézni a koncertre!

Mi volt az a szikra, ami miatt úgy döntöttek, zenélni fogtok?

Persely Tamás: Nekem már kisgyerek koromtól fogva egyértelmű volt, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Ez volt az egyetlen dolog, ami mindig teljes mértékben le tudott kötni, ami mindig nagyon érdekelt.

Rátkai Márton: Az első impulzus, ami után komolyan elkezdtem fontolgatni a zenélést, az a Sunday Bloody Sunday (U2) koncertfelvétel volt. Később meghallgattam a Can’t Stop (RHCP) c. számot a Hyde Park-os koncertalbumon és eldőlt, hogy gitározni fogok.

Hogy ismerték meg egymást, hogy jött a közös munka ötlete? Miért pont ezt a stílust választottátok?

Persely Tamás: A sportból fakadóan Marcival egy sok évre visszamenő, közös múltat tudhatunk magunkénak, de az együttesalapítás ötlete egy véletlen találkozásból bontakozott ki, ami után eldöntöttem, hogy nekünk közösen kell zenélnünk.
A stílusválasztás a közös zenei érdeklődésnek, valamint a minket folyamatosan mozgató hatásoknak tudható be – azonban tudatos választásról nem beszélhetünk, inkább egy olyan közös zenei formálódásról, aminek eredményeként megszólalhat a kiddo.

Rátkai Márton: Alapvetően ismertük egymást Tomival, a találkozásunk véletlen volt (talán sorsszerű :) ), de nem teljesen idegenként kezdtünk közösen zenélni. Ami a stílust illeti, inkább „ő” talált meg minket, mint mi a zenekar stílusát; a közösen imádott zenekarok hatásait ötvözzük egy bizarr vízióval, ami a fejünkben van. Kb. így alakul a kiddo hangzása.

kiddo_sajtofoto3

Mi inspirált a sub pop hangzásvilágra? Mit szeretnétek közvetíteni zenétekkel?

Persely Tamás: Az elsődleges cél az, hogy egy olyan minőségi és izgalmas popzenét csináljunk, ami az általános könnyűzenei témákon túl mélyebbre megy a megszokottnál. Emellett pedig kiemelten fontos számomra (és egyfajta misszió is), hogy magyar nyelven jól hangzó, tartalmas, és eddig még nem hallott szövegek társuljanak a zenéhez.

Rátkai Márton: Nekem mindig is az volt a célom, hogy a hallgatóságunk azt érezze amikor minket hallgat, mint amit én szoktam érezni, ha valami igazán izgalmas/érdekes zenét hallok, ezt a bizsergést, ami végigfut a bőröd alatt. Sajnos egyre többen vannak, akik mellett folyamatosan zene szól, mégsem hallgatják, szóval nem fordítanak elég figyelmet arra, hogy észrevegyék a kis apró érdekességeket, ezért ezek a dolgok kezdenek kikopni a könnyűzenéből és lassan tényleg egy kaptafára készül az összes mű. Kb. annyit tartanak a szemük előtt a szerzők, hogy „ne zavarjon, ha a háttérben szól”. Ez rémes.

Most jelent meg az új számotok 3 lépés címmel. Mesélnétek nekünk kicsit róla?

Persely Tamás: A 3 lépés alapvetően az elidegenedésről szól, arról, hogy hiába élünk közvetlenül egymás mellett, a felgyorsult világnak köszönhetően már csak érintőlegesen vagyunk képesek egymással foglalkozni. Ez a dal egyfajta segélykiáltás, ami beleordítja a világba, hogy ezen változtatnunk kell, máskülönben teljesen egyedül fogunk maradni.

Rátkai Márton: Nagyon izgalmas szám, először a kiddo történetében kicsit lazábbra engedtük a gyeplőt és hagytuk, hogy a szám önálló életre keljen a próbateremben. Ezalatt azt értem, hogy kevésbé tartottuk szem előtt a könnyűzene iránt támasztott elvárásokat és a hangzásba beletettünk mindent, ami nekünk tetszett, még akkor is, ha a kiddo-tól ez (eddig) szokatlannak hat.

Az eddigi klipjeitek igényesek és kreatívak voltak. Kinek az ötlete alapján készülnek? Az új számotokhoz is készül majd egy hasonlóan jó klip?

Persely Tamás: A klipek mindig közös ötletelés eredményeként születnek meg. Szerencsések vagyunk ebből a szempontból, mert olyan emberek zenélnek a bandában, akik a mindennapokban is a kreatív szakmában dolgoznak. Így mindig van bennünk egy olyan késztetés, hogy rendhagyó és igényes megoldással éljünk az új anyagok létrejöttekor.
A 3 lépés koncepcionális klipötletén folyamatosan dolgozunk, azonban szerettük volna megmutatni a közönségnek már szezonnyitás előtt, hogy mi várható tőlünk.

Rátkai Márton: Nagyon nehéz a klipkérdés mindig. Rengeteg embert kell bevonni a legapróbb folyamatokba, és néha nehéz átadni a fejünkben élő képet a többieknek is, hogy a legvégén az valósuljon meg, amit mi kitaláltunk. Szerencsére a kiddo-ban mindenki elég vizuális. A források előbb szoktak kiapadni, mint az ötletek.

Láttunk tőletek kreatív megoldásokat a zenétek terjesztésére. Milyen ötleteken dolgoztok a jövőre nézve? Elárultok pár kulisszatitkot?

Persely Tamás: Törekszünk arra, hogy a zenénk egy izgalmas koncepció részeként láthasson napvilágot, ezért mindig törjük a fejünket rendhagyó megoldásokon. Persze az igazán nagy kihívás az, hogy ezeket budget szempontjából is optimálisan meg lehessen oldani. Sok-sok még megvalósításra váró, „nagy kedvenc” ötlet kavarog nálunk a levegőben, illetve a folyamatosan frissülő, online adta lehetőségeket is figyeljük, de ennél többet most nem árulhatunk el… :)

Mit gondoltok a hazai feltörekvő zenekarokat támogató kezdeményezésekről? Cseh Tamás Program, Talentométer, Kikeltető, Ten years before?

Persely Tamás: A tehetséges fiatal együtteseknek ez egy nagyszerű lehetőség arra, hogy egyről a kettőre léphessenek, egy kis figyelmet kapjanak, és tovább fejlődhessenek. Ettől függetlenül a saját együttesem viszonylatában azt kell, hogy mondjam, nem vagyunk megfelelő alapanyag az ilyen megmérettetésekhez. Ezt azért érzem így, mert szeretném kihagyni a zenénkből a versengés, kampányolás és támogató toborzás faktort. Viszont a fent említett kezdeményezések egy kivételtől eltekintve erőteljesen erről szólnak.

Rátkai Márton: Szeretem is őket, meg nem is. A legtöbb tehetségkutató remek iskola, hogy egy zenekar elinduljon, ha máshogy nem, hát egy újabb közös élmény hatására még inkább összekovácsolódhatnak. Egy tehetségkutatón sok új embert megismerhetnek a zenekarok, és kapnak egy aránylag reális képet, hogy hol tart a közös munka, mi az, amin még sokat kell dolgozniuk. Az igazán rátermettek pedig még a leglehúzóbb kritikából is előnyt tudnak kovácsolni, de ehhez meg kell tanulni lenyelni a békát és elfogadni a tényt, hogy nem minden zenekar egy új Doors vagy Led Zeppelin. Fel kell ismerni egy zenekar határait, hogy lássa, hova kell fejlődni. Ezekre mind rávilágíthat egy-egy tehetségkutatós szereplés.
A Cseh Tamás programhoz inkább nem fűznék hozzá semmit, számomra egy nagy kérdőjel a lebonyolítás, az értékelés, a zenekarok utóélete, de gratulálok mindenkinek, aki nyert, és remélem tudnak élni majd a lehetőséggel.

Október 8-án fel is léptek a Ten years before zenei kezdeményezés keretein belül. Hogyan készültök az eseményre?

Persely Tamás: A nyár folyamán több olyan szerzemény is íródott, amit folyamatosan csiszolgatunk, hogy teljes legyen a koncertélmény. Emellett a kiddo történetében most lesz az első buli, hogy plusz egy vokalistával, Ladiszlai Rékával kiegészülve lép fel a zenekar. Biztosan izgalmas lesz, én már nagyon várom.

Rátkai Márton: Rengeteg próbával és nagy elvárásokkal magunk felé. Ha a közönség kellően nyitott lesz ránk, akkor biztosan egy izgalmas estét fogunk együtt eltölteni. Mi készen állunk.

Kérdések: Ten Years Before
fotó: Csiszár Dorina

A koncert eseménye itt

Megosztom.

Comments are closed.