Archív

kwh00A magyarországi Wacken Battle a Dürer kertben került megrendezésre. Egész délután és este folyamán pörgött a színpad, tíz zenekar mérte össze erejét, hogy végül kiderüljön, ki fogja idén képviselni hazánkat Európa legnagyobb metal fesztiválján. A nap folyamán a legtöbb néző a Kill With Hate zenekarra volt kíváncsi. Ez a végeredményben is megmutatkozott, hiszen a zenekar toronymagasan nyerte a versenyt a szintén hangzatos Barbears és a Neokrome előtt. A koncertről véleményemet illetően csak annyit fűznék még hozzá: Ma Magyarországon a Kill With Hate a brutal death metal hazai helytartója. Az, ahogy a színpadon megszólalnak, az összeszokottságnak és kitartásnak köszönhető, mely tényezők már 2007 óta alakítják kompromisszummentes útjukat. Cserébe tehát azt mondom, hogy nagyon megérdemelt a győzelmük! Arról, hogy eddig mi volt és, hogy mit várnak a jövőtől, a gitárossal, Olt Ákossal beszélgettem.

 

Egy zenekar kezdetben nehezen ál össze igazi bandává, ti már több mint egy éve elnyertétek a jelenlegi felállásotokat, amikor is Pornói Patrik basszusgitáros/vokalista beszállt. Én úgy érzem, most nagyon együtt vagytok. Patrik teljesen bevált?
Ákos: Eleinte, mint stabil, megbízható és pontos basszusgitárosnak bizonyult, később aztán kiderült, hogy brutális hangja is van. Most már szinte elképzelhetetlen nélküle a zenekar

 

Akkor ebből fakad, hogy az új lemezeteken a Voices Of Obliteration is hallhatjuk a hangját Gyémánt Krisztián mellett?
Ákos: Miután bizonyított, mint bőgős, megemlítette, hogy amúgy énekelni/hörögni is tud, és tudna vokálozni, ha kell. Egyik ismerősével van egy közös black metal projektje, és átküldött egy számot, és azután amit hallottunk egyértelmű volt, hogy ezt a lehetőséget ki kell aknázni. Eleinte csak egy-két Krisztiánnal közös részről volt szó, de a stúdiózás alatt végül is elég hosszú önálló részeket is kapott. Ezzel is változatosabb lett a lemezen az ének.

 

kwh-kwh01

A zenekari névválasztásnak van valami sztorija, vagy egyszerűen nem volt kommerszebb?
Ákos: A név még kb. 2003-ból származik, amikor a Khrul hobbiprojekje volt ez az egész. A terem ahova jártak több zenekarral volt megosztva és egy naptárba írták fel, hogy ki mikor jön. Kellett egy név hogy legyen mit beírni. Sikerült a lehető legsztereotipabb death metal névvel előrukkolniuk.
Egy időben próbáltuk megváltoztatni, de képtelenség. Aki már próbált zenekarnevet kitalálni az tudja, hogy ha demokratikus úton próbálják a tagok együtt eldönteni, akkor egy hosszú, idegölő, unalmas haszontalan időtöltésnek nézhetnek elébe. Mindenkinek hülyébbnél hülyébb ötlet ugrik be, azoknak is a fele foglalt. Úgyhogy maradt a Kill With Hate. Könnyen megjegyezhető, kántálható, nincs névrokon zenekar, igazából minden kívánalomnak megfelel.

 

Meséljetek a kezdeti évekről, ha jól tudom eleinte sok zenészt kipróbáltatok.
Ákos: Olyan sok ember nem fordult meg nálunk. Eleinte Khrul és az első gitáros, Fecó csinálta a bandát. Ezalatt egy 4 számos demót vettek fel ketten. 2006-ban csatlakozott az első basszerosunk Kocsonya. Én 2006 decemberében egy Gorezone party-n lettem beszervezve. Elvileg a Fecóval együtt nyomtuk volna, de ő akkor ment ki Németországba dolgozni. 2007-ben egyet próbáltunk hárman Kocsonyával és Khrullal, aztán mivel Khrulnak akkor 150 bandája volt, és nekem is ott volt az Archaic, inkább hagytuk. Aztán jött a Marci, és eleinte Khrul nélkül jammeltünk. Akkor születtek az Evolution-ös számok alapjai. Aztán Khrul újra ráért, próbáltunk vele egyet, és rájöttünk, hogy tök jó együtt zenélni. Énekesnek több embert akartunk, pl. Darabos Öcsi, Kulcs, Archaic-os Laci. Akik ismerik őket tudják, hogy jó death metal hangjuk van, de végül egy próbát se sikerült összehozni velük. Hörögtem én is, Kocsonya is, végül Khrulnak sikerült lecsábítani Krisztiánt.
Utána először Khrul szállt ki 2010-ben, az EP felvétel után. Helyére jött a Turi, majd egy évre rá Kocsonya dobta be a törülközőt. Ekkor szólt Khrul hogy a Funebrében játszott egy tök megbízható gyerekkel, és milyen jó lenne ő a Killbe. Így került be a Patrik. Azóta sziklaszilárd a felállás, már lassan két éve.

 

kwh-kwh02
A Voices Of Obliteration lemezmegjelenés több hullámban zajlott, és aki egyszer lemaradt, az csak hónapokkal később juthatott hozzá a lemezhez.
Ákos: Igen, már kétszer is megjelent hivatalosan. Egyszer megjelentettük tavaly decemberben a Gorezone Party-n szerzőiben, illetve a kanadai PRC Music kiadó is megjelentette ez év Április 16-án. A PRC oldalán megtalálható, hogy hol lehet beszerezni.
Esetleg gondolkodtok rajta, hogy letölthetővé teszitek?
Ákos: Letölthetővé nem, de a kiadó által már meghallgathatóvá tettük a PRC bandcamp oldalán. Aki le akarja tölteni ingyen, az vegye a fáradságot és szedje le valami vírusos orosz torrent oldalról.

 

A bemutatkozó korongotok az Evolution of the Best volt. Már ekkor nagyon pozitív visszajelzéseket kaptatok külföldről is. Miben látjátok a változást az EP-hez képest?
Ákos: Egyrészt ugye a produkciós munka lényegesen jobb. Ugye az EP-t teljesen házilag vettük fel. Szerintem ehhez még nem voltunk akkor eléggé felkészültek, már ami a felszerelést és a keverést illeti. Ezen felül a dalszerzésben is fejlődtünk egy kicsit, több a fogós téma és az értelmesebb dalszerkezet, illetve a tempóból is egy kicsit visszavettünk. Most már nincs 300bpm csak 270.

 

kwh-kwh03

Az első lemez szövegvilága koncepciószerű volt, és ha jól tudom a régi dobos, Khrul írta őket. Mivolt az akkori koncepció és mi a mostani?
Ákos: Akkor Joseph Fritzle, az amstetteni rém történetétől inspirálódtunk, most viszont teljesen fiktív a sztori. A történetben egy eszét vesztett vallásos fanatikus szerepel, aki a hangokat hall és ezek miatt elkezd gyilkolni. A hangot istennek tulajdonítja, így minden cselekedetét igazoltnak látja. Persze annak ellenére, hogy fiktív, nagyon is tükrözi a valóságot, én például akkortájt olvastam egy cikket arról, hogy vallásos közösségekben gyakran nem ismerik fel az elmebetegségeket, és inkább vallásos élménynek tulajdonítják. Arról nem is beszélve, hogy a vallási indíttatású gyilkosságok (a terrorcselekményeket nem beleértve) szintén nem ritkák, és ezek az emberek teljesen meg vannak győződve róla, hogy amit tesznek az helyes.

 

Ez sokkal izgalmasabban hangzik, mint egy Cannibal Corpse lemez szövegvilága. Együtt írjátok az új lemez szövegeit?
Ákos: Eredetileg megint Khrult akartuk megkérni, de Marci egyszer csak megtalálta magában az írói vénát. Ր írta az összes szöveget, illetve én is írtam négy sort, ami aztán az utolsó dal, a Speech of the Defendant végére illett.

 

Terveztek turnét a közeljövőben vagy a Wackenre koncentráltok teljes egészében?
Ákos: Tervben van egy hetes mini turné Európában, a Wacken után ősszel. Már többször akartunk ilyesmit, de aztán mindig túlkésőn határoztuk el magunkat, reméljük, ezúttal összejön.

 

kwh-kwh04

Sok fesztivál van ahová kijutni is nehéz, mint fellépő, és még ha egy kisebb zenekarnak össze is jön, sajnos kénytelen tizenöt embernek játszani valami lehetetlen időpontban lehetőleg a legkisebb és legeldugottabb színpadon. Tudtok már valamit, hogy nektek milyen körülményeitek lesznek odakint?
Ákos: Szerencsére láttunk képeket a színpadról. Körülbelül, mint a szigeten a Hammer sátor csak kétszer akkora, és tele van emberrel. Reméljük, hogy jó bulit tudunk csapni az arra lézengőknek.

 

Sok sikert kívánok nektek! Végezetül mondj valami vicceset, állítólag nagyon jókat tudsz!
Ákos: Berepül a molylepke az onkológiára. Megkérdezi tőle az orvos:
– Helló moly, mi a probléma?
– Doktor úr… Hol is kezdjem… Nehezemre esik felkelni reggel. Miután felkeltem már csak azon gondolkodom, mikor mehetek vissza aludni, mert az ébrenlét kínját nem tudom elviselni. Ha felkelek egy olyan nőt látok az ágy másik oldalán, akivel már nincs semmi érzelmi kapcsolatom, noha valaha szerettem. Ő is megváltozott mióta a szüleit elvitte a nagy hideg ’89 telén. Már nem ugyanaz a tűz ég a szemében. De ugyanezt az üresség néz vissza rám a tükörből. Nem merem neki felhozni a témát. Nem merek beszélni róla. De ha tovább tartom magam attól tartok már nem sok választ el attól, hogy véget vessek ennek az egésznek. Leugrom egy magas hídról, bár mivel molylepke vagyok, annak nem lenne sok értelme. Esetleg a méreg. De lehet, hogy elkérem apám szolgálati fegyverét egy alkalommal és meghúzom a ravaszt.
– Basszus moly, neked nem onkológus kell, hanem egy pszichológus!
– Tudom – mondja a moly.
– De, akkor miért jöttél be ide?
– Égve volt a lámpa.

 

Riba Gergely
Képek: facebook.com/killwithhateband

Megosztom.

Szólj hozzá