Archív

Kicsit jobban elkapott a hétvége, mint terveztem, úgyhogy kissé megfáradtan indultam el a Hajóra, hogy egy jó jazz koncertet hallgassak. Azon gondolkoztam, míg arrafelé tekertem, hogy vajon betalál-e  ilyen más lelkiállapotban is. Persze, azt is tudtam, hogy nem egy szimpla jazz koncertre indulok, hanem az osloi Jaga Jazzist koncertjére, ami azért, ugye, nagy különbség.

Előzenekarként a magyar Best Bad Trip helyett a horvát Kozmodrum játszott, becsületesen betartva a 20:00-s kezdést, amit nagyon sokan kapunyitásként értelmeztek, így – ahogy én is – sajnos épp az utolsó számra csöppentünk be fél kilenckor. Sajnáltam, érdekelt volna, de felkullogtam az orrbárba.

NOW_5816

Az idén 21 éves Jaga Jazzist hatodik stúdiólemeze, a Starfire júniusban jelent meg, hasonlóan óriási pozitív fogadtatást kapott, mint elődei, pedig korántsem könnyű lemez, bár ez enyhe kifejezés. Zenéjükben olyan sokféle stíluselem keveredik, hogy felsorolni is nehéz lenne, a klasszikus jazztől a kísérleti elektronikán át a space/prog-rockig szinte minden bele van gyúrva, ettől olyan különleges, és ettől olyan elborult, kaotikus. Mire visszamentünk az orrbárból, már berendezték a színpadot, tele zöldes fényrudakkal, mintha csak valami furcsa bolygó díszlete lenne, és ez nagyon tetszett. Aztán megérkeztek a zenészek is, gyakorlatilag megtöltötték a hajó (amúgy elég nagy) színpadát.

NOW_5786

A koncertet a Shinkansen indította az új lemezről, és folytatták is az új dalokat. Kemény volt, oda kellett figyelni, mégis ellazított és magával ragadott. Nagyjából a harmadik számnál tűnt fel, hogy talán kissé halk a koncert és mintha nem szólna igazán jól. A nagy, űrbéli terek, amik gyakran előforduló elemei a zenének, valahogy nem jöttek ki igazán. Ráadásul hallani lehetett az emberek beszélgetésének alapzaját is, ami egyrészt kicsit zavaró volt, másrészt meglepő, mintha nem is figyelnének oda igazán. Pedig a figyelmet nagyon megérdemelték a színpadon. Elborult, őrült futamok, elszállós post-rock részek, “nintendós” betétek, kő kemény zenei ívek váltakoztak folyamatosan, alig győztem kapkodni a fülem. Nagy élmény volt végignézni a koncertet, de vegyes érzésekkel jöttem el. Valahogy nem elégített ki igazán minden téren, pedig sokkal izgalmasabb volt, mint amire számítottam.

fotó: Zsiga Pál

Megosztom.

Comments are closed.

Le ne maradj semmiről! ;)

Kövess minket facebookon, mert kellenek a
jó arcok!
.
 NOWmagazin.hu