Archív

2015 a nagy változások és meglepetések éve volt. Elköszönt a Subscribe, pihenőre vonult a Turbo, búcsúzott a HS7, de rengetek nagyon ígéretes banda bukkant fel. A fesztiválok is vegyesek voltak, jöttek job-rosszabb filmek, kiállítások, felfedeztünk új művészeket is, szóval mozgalmas év volt. Nézzétek meg, a szerkeszőség szerint mik voltak a legnagyobbak idén; Csóré Zoli, Décsy Eszter, Zsiga Pál és Zsirmon Norbi emeli ki a kedvencét. Nektek mik voltak a legjobb pillanatok?

Az év albuma/bandája

Jazzékiel – Másokat szertni

Eszter: Ritkán mondok ilyet, de a Másokat szeretni kritika utolsó mondata ez volt: “Nagy szavak ezek így február elején, de keményen oda kell tennie magát az idén lemezre készülő zenekaroknak, hogy felülmúlják majd.” Tartom-e, hogy ez az év lemeze? Igen! Abszolút! Élőben is, otthon is, utazás közben, fesztiválon, mindenhol.

“Egy jó fekete-fehér Hitchcock thriller” – Jazzékiel: Másokat szeretni kritika

Run Over Dogs – Cold Sweat of Lust

Norbi: Igazi stoneres lüktetés, sivatag és rock ‘n’ roll, ennél többet nem tudtak volna kirakni a srácok magukból. Benne van minden ami csak kell, imádom!

Eszter: A Jazzékiel lemez mellett ez a másik abszolút kedvenc, mindkettőt rongyosra hallgattam. A Roll Down Your Cheeks elmond mindent a lemezről, hallgassátok, lehet rajongani! Várjuk a koncerteket jövőre is, a srácok ugyanis nagyon erősek színpadon.

Az óriáspók hálójában – Run Over Dogs: Cold Sweat of Lust

River of Lust – Chewing Gum (EP)

Norbi: Szintén egy kis újdonság, improvizatív, néhol furcsa. Sokat pörgött a lejátszómban mostanság. Nagyon The Dead Weather feeling, ami nagy kedvencem külföldről. :)

Eszter: Az év vége egyik legnagyobb meglepetése, és abszolút a legnagyobb pozitív csalódása! Nagyon behúzott az EP hangulata, és élőben is abszolút megvettek, úgyhogy izgatottan várom, mi lesz jövőre. Ráadásul egy kiadónál vannak az Isle of Mannel, aki szintén az idei egyik legpozitívabb felfedezésem volt!

★ PREMIER!! ★ River of Lust: Chewing Gum ★

Alone in the Moon – Collection of Great Generational Anthems

Pali: Na ezt a lemezt a nyár folyamán rongyosra hallgattam, bár ebben szerepe volt annak is, hogy párezer kilométert autókáztunk fesztiválokra és vissza, de nem zavart, ha harmadszor pörgött körbe a jó órás anyag. Sokan kritizálták ezért-azért az albumot (minek nyúl vissza ezekhez a stílusokhoz, elcsépelt sémákat éreztek), nekem ráadásul nem kedvencem a hasonló zene, mégis számomra emészhetően, tökösen, technikilag magas szinten adják elő a srácok amit kell. Imádom az “egybealbumokat”, amikor nem csak egymás után dobálják a megírt számokat, hanem a cuccnak van egy eleje, íve, vége, egy teljes egészt alkot, megmásíthatatlan sorrendben. Az elmúlt 15 évből nem hiszem, hogy ötnél többet tudnék mondani hasonlót, és ez benne van.

Eszter: Az egyik legösszetettebb, legaprólékosabban kidolgozott hazai lemez, amit az elmúlt pár évben hallottam. Ízléstől függetlenül komolyan kell venni!

PREMIER! – Alone in the Moon: Collection of Great Generational Anthems

The Royal Freak Out – Full Circle EP

Zoli: Azon túl, hogy tök jó fejek, és Balázs, az énekes épp ebédet csinál itt a konyhámban, szerintem nagyon jól belőttek ezzel az EP-vel egy olyan réteget, amiben elég kevés jó banda van Magyarországon, és ráadásul jól is csinálják ezt a zenét. Az SZ4P-vel volt szerencsénk többször is együtt koncertezni velük, és azt kell, hogy mondjam, élőben talán még jobban is működik, mint felvételen, úgyhogy mindenki nézze meg őket, mert faszák!

Eszter: Minden személyes kötődést félretéve ők az egyik legígéretesebb koncertzenekar, akik idén felbukkantak. Ha nem is teljesen tökéletes az EP, mindenképpen meg kell hallgatni, és legfőképpen, január 29-én meg kell nézni őket élőben!

Villámként csap belénk! – The Royal Freak Out: Full Circle EP premier

Az év bulija/koncertje

Eszter: Mindenképpen és felülmúlhatatlanul az Editors december 8-i koncertje volt! Tökéletesen összerakott setlist, irgalmatlan színpadi profizmus, könnyfakasztóan zseniális zene és hangzás (bár hangosabb azért lehetett volna),és nem utolsó sorban a legjobb társaság hozzá. ;)

Norbi: Erre tökéletesen egyértelmű a válasz, a legjobb számomra a Black Stone Cherry bulija volt az A38-on. Tökéletes találkozása a jó zenészeknek, és a szuper közönségnek. Életem top 5 koncertjében benne van az tuti!

Zoli: Nekem ez idén egyértelműen a Rise Against volt a VOLTon, nincs semmilyen különösebb apropója azon kívül, hogy most láttam élőben őket először, és pont olyan fasza volt az egész, amilyenre számítottam. Az meg külön király volt, hogy Téglás Zoli is beszállt egy szám erejéig énekelni!

Itt írtunk róluk

Pali: Nekem idén nem volt olyan, amire emlékeznék, de azt tudom, a legjobb koncertzenekar idén a Supernem. Ennyi bulit ilyen faszán lenyomni igazi teljesítmény.

Supernem cikkeink nagy mennyiségben itt

NOW_2418Papp Szabi – Supernem

Az év filmje

Eszter: Nem könnyű csak egyet választani. Most év végén a Legújabb testamentum lopta be magát a szívebe kézen fogva az Én, Earl és a csaj, aki meg fog halnival, de a nagyon várt Crimson Peak csalódás volt. Úgyhogy mindent egybevetve a voksomat a Cobain: Montage of Heck-re teszem. Nagyon okosan, sok ponton formabontóan kidolgozott dokumentumfilm, ami nem utolsó sorban a szívemnek egyik legkedvesebb zenészéről, Kurt Cobainról szól. Dramaturgiailag remekül felépített film, animációval, nagyon jó operatőri munkával és rengeteg archív felvétellel.

Norbi: Idén nem sok film fogott meg igazán, viszont a Kingsman nekem nagyon bejött, kis kémkedés, leheletnyi angol humor és mérhetetlenül sok James Bond szájíz tinisztárokkal vegyítve.

Zoli: Azt hiszem, nekem a Marsi/Mentőexpedíció volt, ami a legjobban tetszett, alapvetően szeretem a scifiket, azt pedig kifejezetten értékelem, amikor igyekeznek a lehető legkevesebb – a fizika és a józan ész törvényeinek ellentmondó – fantasztikumnak álcázott baromságot beletenni az ilyen filmekbe. Emellett a humora is tök jó volt és az alapsztori ellenére nem volt egy percig sem unalmas.

Pali: Iszonyt mennyiségű filmet nézek, és csak az év csalódásiból sikerülne egy 10-es listát állítanom, pedig nem vagyok nagyon kritikus, igyekszem mindent a helyén kezelni. Inkább maradnék a legjobb moziélménynél, amit a Mad Max okozott, rég volt, hogy hányingert kapjak az akció sűrűségétől :) Minden hibája ellenére ezt a filmet élveztem a legjobban.

Mad Max: A harag útján innen és túl

Az év gasztro-élménye

Eszter: Egy nagyon kedves ismerősöm mákos bejglije, ami tökéletesen kimaxolja a tészta befogadóképességét, az íze pedig… nincsenek szavak!

Norbi: Hmm…nem tudnék most hihetetlenül kiemelkedőt mondani, viszont a magazinos főzőcskék alkalmával kitalált finomságok ütöttek (gumicukros, csokis hot dog…és társaik). Az ivászatra annál inkább büszke vagyok, hiszen rengeteg jó kézműves sört sikerült megkóstolnom idén is. Jövőre ugyanez a terv!

NOWmagazin a konyhában videók itt

Pali: A Panificio il Basilico Frutti di Mare pizzája. Itt a link, a cikkben leírtam miért.

Észak-olasz kisvárosok hangulatában – Panificio il Basilico

Zoli: Nem újdonság, de a Padthai étterem atomcsípős tésztáira eléggé ráfüggtem idén, emellett persze a magazinos főzőcskézések nekem is nagyon élvezetesek voltak, junkfood-rajongóként különösen a saját zenekarommal készült rész mindentbele-típusú tortillái ízlettek leginkább :D

Az év kiállítása/eseménye

Eszter: Ez a legkönnyebb. Gondolkozás nélkül az idei Bánkitó Fesztivál az elejétől a végéig, tóban megúsztatott telefonnal, ismeretlen és ismerős barátokkal, fájdalmas ébredésekkel, mindennel együtt. Ez volt Az Esemény idén.

“Az év nyara” – Bánkitó Fesztivál 2015 összefoglaló

Zoli: Idén jártam Amszterdamban, nos, a Van Gogh múzeumot senki ne hagyja ki, ha ott van, mert – hogy megfelelően kulturálisan fejezzem ki magam – beszarás jó!

PaliLudwig Goes Pop + The East Side Story a Ludwigban. Végre egy kiállítás, amit nem untam! :)
[a főszerkesztő megjegyzése: ennél nagyobb dicséretet nem tud kicsikarni magából, valóban zseniális kiállítás! ]

Képregénycsendélet, fröccsöntött tökéletesség

IMG_1373Bánkitó Fesztivál – fotó: Tóth Evelin Judit

Az év Téglás Zolija

Erre a címre a Flatbandet jelölnénk, a mérhetetlen mennyiségű összehordott zöldség és állatjogok miatt, amik természetesen fontosak, például itt tudtok sérült cicckutyákat támogatni.

Az év +1-e

Eszter: Egyértelműen Bartis Attila új regénye, A vége. Közvetlenül előtte olvastam tőle A nyugalmat is, és komolyan mondom, iszonyatos, mennyire mélyen húsba vágó írás. A maga 600 oldalával az elmúlt (legalább) öt év legnagyobb irodalmi élménye, nagyon magasra teszi a lécet az utána következőknek.

“A másik szívverése a saját mellkasunkban” – Bartis Attila: A vége

Norbi: Elkezdtem gitározni tanulni, azt hiszem ez elég fasza. Szóval reszkess zeneipar, egy rocksztár közeleg ;)

Pali: Hát a Talentométeren nyertem egy képpel két különdíjat is, így végre lecserélhettem a haldokló mobilomat egy gyűlöletes Apple termékre (nem rossz cucc na…), és lehetőséget kaptam egy háromnapos kiállításra, aminek a dátuma hamarosan kiderül.
És nem tudom hova írni, de a Legjobb Frontember Benji Webbe  a Skindredből!

Zoli: Nekem az idei +1-et a Ki Mit Tube jelentette, egyrészt végre kiengedhettem kicsit azt a sok faszságot, ami a fejemben kavarog, másrészt kiderült, hogy stúdiózással, klipforgatással, utómunkával, zene- és szövegírással együtt képesek vagyunk öt nap alatt összehozni egy dalt, ami lehetne akár punnany is, ha nem épp paródiának készült volna.

Boldog újévet kíván a NOWmagazin, éljen a rock and roll 2016-ban is! :)

Kapcsolódó:
2014 legjobbjai
2013 legjobbjai

NOW_9016

Alex Lopez – Suicide Silence

Megosztom.

Comments are closed.

A lájk felmelegít, és tele van C-vitaminnal.

Kövess minket facebookon!

 

 NOWmagazin.hu