Archív

Végre a boltokba került világszerte az Alter Bridge negyedik stúdióalbuma, a Fortress. Az Egyesült Államokon kívül már mindenhol elérhető az új lemez szeptember 30-a óta, azonban valamilyen okból kifolyólag az USA-beli megjelenést egy bő héttel későbbre, október 8-ra ütemezték.

A fiúk három hosszú év kihagyással tértek vissza, de természetesen ez idő alatt sem tétlenkedtek. Myles Kennedy Slash (ex-GnR, Velvet Revolver) második „szólóalbumán” működött közre, valamint csinálta végig a világkörüli turnét (mellyel hazánkba is ellátogattak), a többiek pedig a Creed újraélesztésén munkálkodtak.

Most azonban visszatértek egy nagyon húzós anyaggal, melyről az első tételt, az Addicted to Pain című nótát már jó ideje meghallgathatjuk a YouTube-on, és a klipes verziót is több hete közzétették. A dal nyilvánosságra hozatala után egyértelművé vált, hogy az eddigieknél egy jóval keményebb album fog ránk zúdulni. Így is lett.

A Cry of Achilles címet viselő nyitódal egy Led Zeppelin világot idéző akusztikus résszel kezdődik, majd egy rövid, energikus átvezetés után robbanásszerűen belép az összes hangszer, és elkezdődik az ellentmondást nem tűrő metál. A lemez által reprezentált lendület és energia teljesen magával ragadja a hallgatót, ugyanakkor mindegyik nóta egy másik világba repíti az embert, más gondolatokat ébreszt, más érzelmeket közvetít és vált ki. A pörgős tételek mellett pedig rátalálhatunk néhány igazán gyengéd, lírikus dallamra, mint a Lover-ben vagy a Calm the Fire-ben, melyeket Myles Kennedy tökéletes technikája és rendkívül egyedi hangszíne tesz még zseniálisabbá.

Tartogat a lemez némi meglepetést is a rajongóknak, ugyanis a Waters Rising című dal fő énekesi posztját a zenekar elsőszámú gitárosa, a Grammy-díjas (Creed – Arms Wide Open) Mark Tremonti tölti be, és ez először fordul elő a zenekar történelmében. Nekem, személy szerint ez az egyik kedvenc tételem az albumról. Dögös riff, hatásos, dallamos refrén, pont tökéletes gitárszóló, amit ráadásul egy olyan keleties hatású kiállás és átvezető előz meg, hogy olyan érzése van az embernek, mintha Perzsia hercege metálkoncertet adna.

A lemezt pedig a címadó dal zárja, olyan tökéletesen, amennyire csak lehet. A Fortress a legkomplexebb darab az albumon, minden van benne, amit csak kívánhatunk, és mindenből éppen annyi, amennyi kell.

Összességében mi jellemzi a lemezt? Myles Kennedy tökéletes éneklése, Mark Tremonti hibátlan gitározása, kivételes ritmusszekció. Az album igen széles réteg számára fogyasztható, ugyanis a dögös metálriffek után a dalokat mindig „megmenti” egy nagyon hatásos hardrock refrén, tökéletesen ötvözve és közelebb hozva egymáshoz ez által a két, egyébként nem annyira távoli műfajt. Ez a tizenkét nóta kétségkívül alkalmas arra, hogy a floridai srácok új rajongókat szerezzenek, illetve a régi rajongók is új lángra lobbanhassanak. Az Alter Bridge visszatérésével bebiztosította a helyét a mai hard rock/metal színtér élvonalában.

Hozzánk legközelebb november 7-én, Bécsben, a Gasometerben lép fel a banda, a Halestorm-mal karöltve.

Besenyei Áron

alterfort01

Megosztom.

Szólj hozzá