Archív

A négytagú budapesti Le Hjärtát a 2010-es évek elejének lo-fi forradalma tette fel a hazai poptérképre. Első, az A38 tetőteraszán adott koncertjük óta felléptek a fővárosi underground legfontosabb helyein, és készült egy klipjük is a Tellement une star című számhoz. Ahogy a név is utal rá, leginkább a francia filmek és a kortárs északi kultúra inspirálja a gondolatvilágukat. Zenéjük a 80-as évek brit újhullámát idézi, aktuális gitárzenék és a francia elektro hatásaival keverve. Csütörtöki koncertjük apropójaként beszélgettünk velük egy kicsit. 

Mit kell tudni a Le Hjärta-ról? Milyen viszonyban álltok a francia filmekkel és a kortárs északi kultúrával? Igen nagy a műfaji keveredés a dalaitokban, milyen műfajokból gyúrtátok össze saját hangzásvilágotokat?
Nagy Róbert (alapító-gitáros): Évekkel ezelőtt egy unalmas téli hétvégén indult az egész. Akkoriban kezdtek megjelenni itthon a teljesen amatőr, de kb. bármi addiginál sokkal “nyugatiasabban” szóló dolgok, én meg úgy éreztem, hogy miért ne csinálhatnék ilyet én is, úgyhogy felvettem két számot otthon. Nem sokkal később legnagyobb meglepetésemre megkeresett Lang Ádám, az akkori hálószobapop-forradalom egyik élharcosa, hogy lenne-e kedvem fellépni az A38-on. Volt, úgyhogy elkezdtünk próbálni Krisztával, Gergővel és Tamással, akikkel korábban már zenéltem együtt. A névválaszátás meg abból adódik, hogy annak idején francia-svéd szakos bölcsész voltam és elég komolyan vettem ezt a témát, szóval evidens volt, hogy valami ilyen név kell a projektnek.

Adler Tamás (billentyűk): Kicsit talán olyan a stílusunk, mintha a hatvanas-hetvenes évek francia filmvilágát próbálnánk összemixelni a legmodernebb szintihangszínekkel, mindezt egy meglehetősen aktuális zenei műfaj kereteibe zsúfolva. Egy fekete-fehérben kötött kardigán, amin a füstös, párizsi kávéházak cigarettafüstjén keresztül megcsillan a villódzó LED-ek fénye.

Vészi Kriszta: A műfaj-kérdés mindig nehéz, azt szokták írni rólunk, hogy kicsit poszt-punk, elektroclash, de amúgy persze az indie és a lo-fi hálószobapop is mindig szóba jön, amikor be kell határolni a dolgot… nehéz ügy. :)

Dalotokkal mit üzentek közönségeteknek?
Nagy Robi: Azt hiszem, nem tartozunk az “üzenetes” zenekarok közé. Általában egy ötlet vagy élmény köré épülnek a dalok, de azért sose kerülünk túl távol a jól bevált pop-toposzoktól. Inkább hangulatot próbálunk közvetíteni, nem üzenetet. Mindig kicsit kényelmetlennek érzem, ha egy popzenét ilyesmire használnak. Persze, azért akad kivétel; az International Noise Conspiracy például talán pont a hetvenes évekből itt ragadt agitprop szövegek miatt működött.

Hogy készült pontosan a Tellement une star?
Nagy Robi
Ez egy (ön)ironikus szám a kispályás “wannabe” rocksztárokról, eredetileg még a Le Hjärta egyszemélyes korszakából. Amúgy zeneileg szög egyszerű, nem is értem, hogy miért szokott ennek lenni a legnagyobb sikere, de tény, hogy mi is szeretjük ezt a számot játszani. Van benne valami dögösség.

Meséljetek el egy felejthetetlen koncertet, amit átélt a zenekar!
Kriszta: Egyszer játszottunk egy metál zenekarral, az furcsa volt. Nem is tudom, miért raktak össze minket, és minden tiszteletünk az övék, de utánuk furcsa volt játszani. Vagy amikor az Aurórában játszottunk tavaly. A másik zenekarnak elromlott a szintije, ezért másfél órás csúszás után kezdtünk és alig voltak, de váratlanul megjelent néhány ismeretlen norvég arc nagy szakállal, szőrös mellényben, részegen táncikálva. Eléggé feldobták a bulit.

Tamás: Az egyik legutóbbi koncertünk kifejezetten különleges volt, ugyanis kortárs, abszolút aktuális fiatal költőket összeszervező programra hívtak minket egy nyolcadik kerületi kocsmába. Mi voltunk este záróakkordja. Tényleg a világ minden részéről jött költők műfajokon átívelő verseit hallgattuk meg: Franciaországból, Dél-Amerikából, az USA-ból. Utána ugyanannak az érdeklődő közönségnek mi tudtuk bemutatni a kicsit északi, kicsit francia kortárs dalainkat. Igazán jó hangulat kerekedett, és nagyon élveztük a koncert minden percét!

Mennyire gyakori manapság a női dobos? 
Kriszta: Szerintem manapság egyre gyakoribb a női dobos, de tény, hogy az emberek szeme mindig kikerekedik, amikor elmondom, hogy mi a titulusom a zenekarban. Remélhetőleg idővel ez megszokottá válik. A dobolásban semmi fiús nincs. Persze, kell hozzá lendület, erő, de ez egy lányban is ugyanúgy lehet.

Fesztivál vagy koncertterem?
Nagy Robi: Fesztiválon még nem játszottunk. Rakéta Fesztiválon ugyan többször is, de az nem szabadtéri fesztivál, úgyhogy egyelőre koncertterem. Mondjuk egy Roskilde-felkérésre nem mondanánk nemet, de alapvetően koncertterem.

Hol tudnátok a zenéteket leginkább elképzelni?
Nagy Robi: Sziget, Bánkitó, A38… Inkább a közönség a fontos. Sokkal könnyebb arra válaszolni, hogy hol nem. A “csarnok-himnuszok” messze állnak tőlünk, így például egy óriási arénában semmiképp. Kötelező a kvázi intim kapcsolat a közönséggel!

Április 14-én fogtok előadni a feltörekvő zenészeket bemutató Ten Years Before koncertjén. A kezdeményezés az ő helyzetüket igyekszik megkönnyíteni. Mit gondoltok, milyen nehézségeik, vagy lehetőségeik vannak a feltörekvő, friss előadóknak?
Kiszta: Én úgy látom, hogy kapcsolat híján ebben a maroknyi városban az embernek nem sok esélye van. Persze, lehet nagyon kitartóan írogatni helyeknek, szervezőknek és küldözgetni a zenét, ez is meghozhatja a sikert, de nehéz bejutni bárhova is kapcsolatok nélkül.

Robi: Meg azért ennek a típusú zenének, amit mi is játszunk, még mindig elég kicsi a közönsége itthon. Lehet választani: vagy elindulsz a piaci igények kiszolgálása felé vagy megmaradsz rétegzenekarnak. Ez, persze, mindenhol így van, de itt a piac szűkössége miatt nagyon kicsi a mozgástér.

Kriszta: Kell tőke is: stúdiózni, hangszerparkot fejleszteni kell, szóval szerintem nem egyszerű, ezért szimpatikus a TYB kezdeményezése, hogy a feltörekvő zenekarokat összekösse a szakmával, hírüket vigye.

Kérdések: Ten Years Before

Kapcsolódó:
Rengeteg Ten Years Before beszámoló, interjú – klikk ide!
A garage veleje – Pale Honey, Dope Calypso, Le Hjärta @ RoHAM Bar, 2015.04.16.

Megosztom.

Comments are closed.

Le ne maradj semmiről! ;)

Kövess minket facebookon, mert kellenek a
jó arcok!
.
 NOWmagazin.hu