Archív

A Sunrise Circus 6 éve létezik, gerincét máig egy székesfehérvári kötődésű zenész baráti társaság adja. A legtöbb volt és jelenlegi tag játszik/játszott más zenekarokban is, így a formáció kezdetben leginkább egy olyan kötetlen próbatermi jam-sessionként működött, ahová a tagok lehozhatták azokat az elképzeléseiket is, amiket más zenekaraikban nem feltétlenül tudtak felhasználni. Aztán egyszer csak elmentek Marosra és felvették a Trenches-t.

Varga Balázs /gitár/;
Weninger Sándor /gitár, billentyű/;
Kungl Mátyás /dob/;
Berki Dániel /ének/;
Navarrete Ádám /basszusgitár, vokál/

Miért pont Sunrise Circus?
A zenekar megalapítása nagyjából egybe esik azzal, amikor Navi és én először költöztünk külön a szüleinktől. Egyik este (hajnalban) az akkori dobosunkkal közösen hazafele tartottunk az oktogoni, 40 nm-es haciendánkba. Mivel nem voltunk álmosak, vettünk pár sört még és kiültünk a 4-6-os megállóban elhelyezett rendkívül kényelmetlen kis székekbe. Ahogy telt az idő és fogytak az italok, hirtelen arra eszméltünk fel, hogy erősen hajnalodik és teljesen megváltozott a tér körülöttünk – az első fénnyel megjelentek a munkájukat frissen megkezdő utcaseprők, a kitudja hová siető öltönyös emberekék, a villamosra felszálló anyák iskolatáskás, álmos gyerekekkel. Még láttunk egy-két magassarkús leányzót elkenődött sminkkel, akik előző napról maradhattak ott, mint mi, és pár részeg külföldi turistát, de már megjelentek azok is akik már az új napjuk kezdték meg. Ráadásul nem egymást váltva, hanem elkeveredve lenyűgöző összevisszaságban. Olyan volt ez egész, mint valami cirkusz ahol a legkülönbözőbb alakok váltogatják egymást a porondon. A napfelkelte cirkusza, ennyi…

Leggyakoribb szavak a próbákon?
„Melyikazazenakaraki…?”  „AkibaszottMotörhead” plusz egymás édesanyjainak keresztnevei és vélelmezett foglalkozásai

Milyen hangulatban teltek a felvételek Maroson?
A stúdiózást két “egyben feljátszós” demózás előzte meg egy angyalföldi pincében. Ennek tapasztalataiból merítve egy átlagosnál hidegebb márciusi csütörtökön a zenekar leköltözött Nagymarosra, Bánházi Gabikához (Óperentzia). A hangszeres alapok egyszerre kerültek rögzítésre, utána énekszó, egyéb részek, finomságok. Volt négy nap együtt evés, ivás, alvás, dunapartozás és folyamatos tűzifaaprítás, ugyanis átkozottul hideg hétvége volt. Nagyjából ez volt az utolsó anyag, ami teljes egészében Nagymaroson készült el. A keverés – master végén a stúdiófelszerelés gyakorlatilag már úton volt Zalaudvarnokra. (Ide költözik a Nagymarosi Művésztelep – a szerk.)

Ha mellékelhetnétek befőttesüvegben szagmintát a kislemezhez, mivel lepnétek meg a közönséget?
„A nyomornegyedek bűzével, ahol a háromévesek fáznak”

Mi az, amit biztos nem mondanátok el egy interjúban?

Tervek?
Vannak.

Anyátok mit szólt a lemezhez?
Gondolom büszke volt rá. És a tied az lesz erre a remek kérdésre? :D :D

Mindenkiről egy-egy rossz tulajdonság:
Mindannyian igazi kellemetlen férgek vagyunk. Ezért is nincsenek barátaink, és jobb híján együtt lógunk.

Tóth Bálint

Ma este mutatják be kislemezüket az R33-ban, infók itt, nézzetek be!

Kapcsolódó:
Nagymarosi Művésztelep nyitófesztiválja az R33-ban – 2014.04.03-04.
Deltáig vitt a sodrás – EP és interjú a Kontakton zenekarral

covercircus

backcircus

Megosztom.

Comments are closed.