Archív

Ahogyan azt már megszokhattuk, a sör–metál–Balaton szentháromság jegyében tombolhattunk ismét Balatonszemesen, az immáron negyedik alkalommal megrendezésre került RockPart fesztiválon, június utolsó hétvégéjén.

A nyárindítás meg is volt rendesen a tikkasztó hőségben, na meg a sörfogyasztás is vele arányosan. Sajnálatosan az utolsó nap estéjén elementáris erejű vihar zúdult ránk, amelynek eredményeképpen a szervezők biztonsági okokból úgy döntöttek, bezárják a rendezvényt, kiürítik a helyszínt. Így a headliner fellépő Gamma Ray és a Carach Angren koncertjéről lemaradtunk. Mi személy szerint feltaláltuk magunkat, vagyis a vihar elől egy ideig a fesztiválsátorban tanyáztunk, majd amikor a biztonságiak felszólítottak a sátor elhagyására egy toi toi-t vettünk célba és szerencsésen átvészeltük az égszakadást. Megértem a napijegyet váltók bosszúságát. A szervezők a fesztiválozók biztonsága érdekében a szakhatóságokkal közösen összeállított terv alapján intézkedtek és vizsgálják a jogi következményeket, lehetőségeket. Remélhetőleg ez a sajnálatos esemény nem vet árnyékot a fesztivál egészére, hiszen a három nap alatt volt megtekinteni való rendesen. No, de nézzük szép sorjában.

DSC_9254

A szokásos terepszemle után kiderült, hogy a színpadok elhelyezkedése hasonlónak mondható, mint a a múlt évben; vagyis két open air színpadon és a fesztiválsátorban tekinthettük meg a bandákat. Nincs is ezzel semmi baj, sőt a két nagyszínpad nagysága is megfelelőnek tűnt. A hangosítás néhol eltérő volt ugyan, vagyis néhány zenekarnál a hangerő nagyobbnak bizonyult, mint a plasztikus hangzás, de ettől eltekintve élvezetes koncerteket láthattunk-hallhattunk. Az étel-ital választék és az árak sem módosultak túlzottan a tavalyihoz képest. Egyszóval a fesztivál hasonló keretek között került megrendezésre az infrastruktúra terén. A szervezőktől pedig megkaptuk ugyanazt a barátságos légkört, mint amit már megszokhattunk. Ez a szerethetőség a rendezvény egyik erőssége. A fesztivál ezúttal igen családiasra sikeredett a nézőszámot tekintve. Ennek az előrehozott időpont is lehetett az oka, meg ugye az ország foci EB lázban ég, sokan választhatták a szurkolást élőben, meg nyárindító ide vagy oda, ez az időpont más fesztivállal is egy időpontba került, attól függetlenül, hogy a célközönség nem egyforma. Aki viszont itt volt, nagyon lelkesen, önfeledten bulizott, a Balatonban fürdött, sörözött, a koncertek hangulatára nem lehetett panasz.

DSC_9336

Az első napon, a délutáni forróságban megtekinthettük az Apey and the Peat, akik hozták a szokásos formát, megalapozták a hangulatot rendesen. Majd a Monster nagyszínpadon a Dalriada után a Road lépett fel a hazai mezőnyből. A fesztiválsátorban fellépő Tales of Evening ezúttal sokkal jobban működött, mint a múlt évben a nagyszínpadon. Sokkal felszabadultabban játszottak, Ivett hangja is rendben volt, úgy tűnik ebben a közegben jobban érzik magukat. A sátor hangosítása viszont hagyott némi kivetnivalót maga után; sajnos a hangerő a képlékeny, telt hangzás rovására ment, a nagyszínpad zajai is túlzottan beszűrődtek, de sebaj, az élmény megvolt. Az első külföldi fellépő a holland csajos szimfonikus metálban utazó Delain kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Na, jó, alapjáraton bírom a női frontos zenekarokat, de az tény, hogy Charlotte Wessels csapata elsőosztályú koncertbandának számít ebben a műfajban. Volt együtt éneklés, rájátszás, minden, ami kell. A folk metálos Eluvetien-en a magasabb nézőszám miatt már nagyobb volt a hangulat. A bandát láttam anno a Metalfesten, most is hasonlóan remek produkciót nyújtottak. A lengyel death metált játszó Vader igazi klasszikusnak számít, 1983 óta zúznak, nagyon old school élményben volt részünk, mind a hangzást, mind a megjelenést tekintve.

DSC_9223

A pénteki nap nagyszínpados hazai fellépői után nagyon vártam az angol progos TesseracT fellépését. Nemcsak a nagyon szimpatikus hozzáállást emelném ki, hanem a pontos, lemezminőségű színpadi munkát is. Daniel Tompkins és csapata a fesztivál egyik legjobb koncertjét adta, üdítő színfoltja volt a rendezvénynek. Daniel a közönséggel is nagyon jól kommunikált, egyedül a színpadon rajzó szúnyogok voltak rá zavaró hatással. Az őket követő német metalcore banda, a Caliban megmutatta, hogy szinte maroknyi közönségből is ki lehet hozni a maximumot. Le a kalappal előttük! Bár a fesztivál húzónevei más irányzatokból tevődtek össze, jól látszott, hogy ennek a műfajnak is van létjogosultsága a RockPart fesztiválon. Remélhetőleg a szervezők a közeljövőben is bevállalnak hasonlóan elsőrangú koncertbandákat. A Monster nagyszínpad napi headliner fellépője a finn Apocalyptica volt. A csellón előadott többek között Metallica, Sepultura, Faith No More, Pantera, Slayer feldolgozásokat játszó banda minden hazai fellépés alkalmával teltház előtt játszik. Nem volt másként most sem, színvonalas előadást láthattunk Franky Perez énekessel kiegészülve.

A szombati, utolsó napi Balaton parti heverészés után – a forróságot csak a víz volt képes némileg enyhíteni -, betekintettem a Wacken Metal Battle rendezvényére. Üdítő volt látni a feltörekvő zenekarokat, egészen kiforrott formációkat lehetett elcsípni. Naná, hogy érdemes volt benézni, hiszen aki szavazatot adott le az általa preferált zenekarra, jegyet nyerhetett a Wacken fesztiválra. Nagyon előremutató kezdeményezés volt a szervezők részéről a kezdő zenekarok támogatása. Ezt a vonalat mindenképpen érdemes erősíteni a továbbiakban. A délután folyamán láthattuk még a méltán nagyszínpadra került Leander Killst, a kihagyhatatlan Tankcsapdát és a finn thrashereket a Lost Society-t. A srácok nagy elánnal nyomták a régisulis thrash metált, rendben is volt a produkció. Sajnos, a ráadásra már nem került sor a ránk zúduló vihar miatt elmaradt a Gamma Ray és a Carach Angren, jó pár éjszakára tervezett magyar bandával egyetemben. De minden jó, ha vége jó alapon remélhetőleg mindenki szerencsésen átvészelte az égszakadást és találkozunk jövőre ugyanitt, vagyis sör-metál-Balaton, hajrá Rockpart! :)

Libus Ágnes
fotó: Steiner Nikolett

Kapcsolódó:
RockPart 2015. – Egyben az egész
Az ország legmázlistább fesztiválja – RockPart 2014. #4
Megint viháncoló tinik voltunk – RockPart 2014. #3
Milyen Magyarország legjobb dobosát birtokolni? – RockPart 2014. #2
ROCKPART 2014. #1 – Az első nap
RockPart 2014

Olvassatok még több fesztiválbeszámolót itt!

DSC_9477

Az NKA – Cseh Tamás Program támogatásával

Megosztom.

Comments are closed.