Archív

A második nap első, és legnagyobb tanulsága egy kérdésből fakad, mely ugyan a villamost nem rázza, de engem cserébe kellően. Mégpedig, hogy miért nem voltam én még Péterfy Bori koncerten? Hiszen Bori jó! Annak mondjuk szívesen elbeszélgetnék a szüleivel, aki kitalálta, hogy a Rézangyal-Petőfi Színpad egy fóliasátorban legyen a puszta közepén. Biztos ugyan az volt, aki a focipályára vezényelte a sátrazókat… ha valaki, akkor ő bizonyosan nem szereti a fesztiválozókat. Cserébe Bori tényleg jó. Nagyon látszik, hogy színházból érkezett és remek előadást csapott ebben a kora délutáni szaunában. Volt itt minden; közös fetrengés a közönséggel, nyakban körbecipeltetés, sör, whiskey, mentolos cigi. A zenekarát pedig külön dicséret illeti, nagyon élnek a zenével.

Ilyen volt az első nap, nézzétek meg!

A Nouvelle Vague remek előadása közben már úgy tűnt, hogy ezt a napot abszolút a hölgyek fogják vinni, amire a The Subways basszusgitáros angyala is ráerősített. Iszonyatosan jó bulit csináltak mind a ketten. A The Subways ugyan nem játszik túl változatos zenét, de cserébe azt, amit hoznak, azt nagyon jól. Illetve baromi aranyos, hogy készültek magyar monológokkal, illetve már önmagában az, hogy készültek ránk.

NOW_5720

A Quimby fellépését bevallom vegyes érzelmekkel vártam, ennek ellenére egy nagyon hangulatos burleszk bulit tettek le elénk (az a trombita… a szívem szorult össze, mikor megszólalt), bár a politizálást, és azt a 20+ perc jammelést kihagyhatták volna, mert egyik sem passzol igazán egy fesztiválhoz. Mindeközben a fülembe jutott, hogy valaki az én nevemet sikítja, szóval nem volt kérdés, hogy a Dio Disciples-t is meg kell látogatni. Ehhez már csak annyit tennék hozzá, hogy Holy Diver, majd Rainbow in the darkYngwie Malmsteen pedig egy zseniális gitárvirtuóz, és pont. Más kérdés, hogy én nem értem, hogyan kerül ő egy fesztiválra, de az is lehet, hogy csak a „fellépése” nem nyűgözött le (meg az, ahogy záróakkordként apró darabjaira cibálta a gitárját).

NOW_6177

A második, félhivatalos nőnap után, ránk virradt a péntek, amikor végleg bebizonyosodott, hogy a Rézangyal-Petőfi fólia sátra az egyik legnagyobb mellényúlás a fesztiválon (pedig egy jó PASO, és Fish! kombinációval nyitott). Amellett, hogy a hangosítás is rendre pocsékra sikerült, olyan hangulata volt, mint egy jó panelnek, ami nyáron pillanatok alatt melegszik fel, hogy aztán télen ugyanezzel a lendülettel hűljön ki. Egyetlen pozitívuma, hogy az esőtől védett. A harmadik napra pedig megérkezett a zivatar is, amit tulajdonképpen a Powerwolf idézett meg. Amit ők csinálnak, az annyira tiszta és egyszerű power, hogy szinte csillog a napfényben. De van, amit nem is kell túlcifrázni. Emellett nagyon jól bevonták a közönséget és remek hangulatot teremtettek (ez az, amit pl. a másnapi Finntroll nem tett meg). Ezt a vihar is megszagolta, és be is ugrott látogatóba, így a Milky Chance-t már lefújták a másik színpadon a saját biztonságunkra való tekintettel, és a nagyszínpadon sem a program szerint folytatódott a műsor. Itt volt is egy kis zavar és pánik hangulat a levegőben, de azt a szervezők is érezték, hogy bár valóban a küszöbön táncol az égi háború, ha a péntek esti nagyszínpadot lefújják, akkor itt kenyértörésre kerül a sor. A végeredmény az lett, hogy a Fehérvár színpad gondos átszerelése után, bő másfél órás csúszással, kaptunk egy fél Within Temptation és egy fél Tankcsapda koncertet. Ez mondjuk pont annyival több a semminél, hogy rágódva emésztgethetjük, ám mégse kezdett el senki kővel dobálni.

Korábbi FEZEN beszámolóink itt!

NOW_6418

Kérdések sorozata került a felszínre ennek kapcsán, lévén az este további része, ha káoszba nem is fúlt, de a peremén táncolt. Egyrészt a nagyszínpadot átszerelték, de a kisebb Harmant nem, cserébe a Dub Fx, akit onnan elpakoltak, titokban elkezdett játszani a sátorban. Emberek, kérdem én, tájékoztatás? Tényleg a fröccsös bácsitól kell megtudnom, hogy a koncert már elkezdődött egy házszámmal arrébb? Mi lett volna, ha a kijelzőket használjátok erre? Vagy azt az okostelefon alkalmazást, amit kár volt letölteni, mivel a facebook oldalon hamarabb fent voltak a hírek. Esetleg valaki bemondhatta volna, mint ahogy azt is, hogy a koncert a rossz időre való tekintettel megszakad. Mindennek a végeredménye, hogy az este végére, már fogalmunk sem volt, hogy mi-merre s hánykor, így inkább népdalokat danolásztunk az esőben… bár akadt egy patinás Kovbojok performansz is.

NOW_6613

A péntekre beállt kétes szájízt a szombati nappal már nehezen tudták elmosni. Azt est egyik attrakciója, a The 69 Eyes lemondta (ezzel ő lett a harmadik ilyen nagyágyú), és a helyére sem került senki, csupán összébb tolták a műsort. A „kedvenc” fóliasátramnak ugyan egészen vállalható lapjárása volt mára (Alvin és a mókusok, Intim Torna Illegál, Paddy & the Rats), ám ez még mindig úgy szólt, mintha valaki műkörömmel erőszakolna egy túlfújt óvszert. A Hammerworld csarnokban ugyan felzengett az Apey & the Pea, a Wackor, és a Dalriada is, ám az, hogy a főszínpadon a legnagyobb durranás egy jóindulattal is csak közepesnek nevezhető Guano Apes volt, az kicsit csalódáskeltő. Ők pedig, annak ellenére, hogy több erős, régi számot is lenyomtak, elég nyugdíjas lendülettel tették a dolgukat. De végül is a dobos is közölte, hogy ők öregek, majd szétfejelt egy sört, szóval szó nem érheti a ház elejét. A Faithless kapcsán pedig csak annyit, hogy ők már rég nem azt a zenét nyomják, amit én megszerettem, de legalábbis ez valami nagyon más volt. Talán majd egy másik alkalommal… talán.

NOW_6829

Lényegében egy kellemes fesztivált tudhatok magam mögött, minden fura mellékízével együtt. Voltak ugyan apróbb mellényúlások (mint például a bokák réme murvás részek), és nagyobb zavarok is az erőben (az fránya vihar keményen beleürített a kommunikációs csatornába), így a tökéletes kielégülés érzéséig nem juttattak el. Ám például a választék és az ár kínálat teljesen rendben volt a fesztivál területén. Nem kellett például kunyerálnom a sörre, s bár sikerült ennem egy borzasztó patkányburgert, ám találtam fantasztikus lángost is, illetve a Zabáljcsak is beparkolt néhány finom falat erejéig. Kommunikációban, és a váratlan helyzetek kezelésében még kicsit erősödhetnek, az mondjuk biztos.

GK
fotó: Zsiga Pál
Olvass még több FEZEN-t itt!

Korábbi beszámolók itt!
Még több Apey and the Pea!
Még több zene

Megosztom.

Comments are closed.