Archív

Izgalmasnak ígérkezik az ősz a String Theory háza táján, amit egy baromi jó kis nótával és a hozzá készült videóval robbantanak be. Jön a Hannibal, ez megzabál!

2009-ben jammelgetésből állt össze a String Theory, és sokáig mellék/hobbizenekarként működött, már ha az alapítókat ismerve a “hobbi” szó megállja egyáltalán a helyét. Igazán aktív bő három éve lett, akkoriban jelent meg A Híres Could Lick You Lee c. feldolgozásuk, a mai napig nagy kedvenc, és jó alapja ennek a skatulyázhatatlan, általuk “psychedelectric rock jamnek” nevezett zenei világhoz. A hattagú banda nem túl régi átalakulás után úgy néz ki, igen jó egységgé kovácsolódott; Takács József ‘Jozzy’ az élen gitárral énekel, Vámos Krisztina a billentyűk és kütyük mellé énekel, Balogh Balázs fújja a didgeridoot, Borbély Matyi adja a basszust, és továbbra is Máté Peti szolgáltatja a vizuális hátteret.

string-theory-foto-zsiga-pal

fotó: Zsiga Pál

A Hannibal először itt és most látható-hallható, de nem ez az egyetlen újdonság mostanában. A banda három tagja, Jozzy, Attila és Balázs egy igen különös hangvíziós/zenovellás projekten dolgozott, ami a minap jelent meg.

“Az Ördöggerinc projekt valójában kicsit olyan volt számomra, mintha besétáltam volna egy tök sötét ismeretlen barlangba, ahol nem tudja az ember, hogy mi jön szembe a sötétben, és csak a kreativitására és a megérzéseire számíthat abban, hogy sikeresen találjon ki belőle valahol egy másik járaton, merthogy visszafordulni már nem ér.  – meséli Jozzy egy korábbi cikkben – Azt hiszem, hogy formabontó és egyedülálló alkotást sikerült létrehoznunk, és izgalmasan hangulatos hallgatni való kerekedett az egyébként is erős atmoszférával rendelkező Ördöggerinc novellából.”

Kérdeztük Jozzyt a Hannibal kapcsán is:

“Egy próba utáni éjszaka otthon forgolódtam az ágyban, valamiért nem tudtam elaludni, és beugrott az a sor, hogy Hannibal a hipotalamuszban turkál. Először csak röhögtem egyet magamban, nem értettem, hogy ez miért jött, de azért felírtam emlékeztetőnek, hátha valami lehet belőle. Megpróbáltam visszaaludni, de nem sikerült és beugrott közben a Hannibal Lecter film agyevős jelenete, amikor a csóka nyitott fejjel ül az asztalnál és miközben beszélgetnek, Hannibal  kiszedeget az agyából darabokat, vigyázva, nehogy végzetes kárt okozzon. Az agydarabokat aztán megsüti, és feltálalja vacsinak. Elgondolkodtam, hogy érdemes lenne megfogalmazni a témát, mert analógiát éreztem azzal a világgal, amiben élünk, ahol valójában szociopata jellegzetességekkel bíró vállalatok, nagy hatalommal bíró emberek virtuálisan turkálnak az agyunkban kifürkészve a gondolatainkat, álmainkat, hogy aztán azokon keresztül manipuláljanak bennünket önző céljaik elérése érdekében, amelyek egyébként hosszabb távon a vesztünket is okozzák. A szociopata személyiség egyébként röviden így írható le: „nem szeret, nem szorong, nem tanul”. Végignézve a világ leghatalmasabb emberein, és akár csak a saját országunk vezetőin is, nekem úgy tűnik, hogy ez a világ bizony a szociopatáknak áll. :-) Ezt a szöveget aztán következő próbán egy improvizáció közben elkezdtem énekelni, és aznap körülbelül össze is állt a dal.”

A dal keverését Csobánczi Peti végezte, a hozzá készült videót pedig Tarczi Tamás keze nyomát viseli, nézzétek is meg alább! Élőben legközelebb december 8-án tudjátok elcsípni a String Theory-t az Alkatrazban, addig is hallgassátok őket, és keressétek őket facebookon!

Décsy Eszter
Olvass még többet Hannibalról itt!

Megosztom.

Comments are closed.