Archív

Meglepő módon idén a filmes retrospektív okozott a legkisebb fejfájást, csuklóból tudtam, mi fog az ötös listám élén állni. De, persze, azért nem alakult minden a papírforma szerint, és érdemes végigpörgetni a 2016-os filmtermést.

Bár a világpremier tavaly december 25-én volt, nálunk csak január 7-én került mozikba Tarantino nyolcadik nagyfilmje, az Aljas nyolcas (The Hateful Eight), így ezt erre az évre csúsztatnám. Rohadt erős évkezdés, a mester nagyon magasra tette a mércét kamara anti-westernjével, amiről bővebben itt írtunk. A közel háromórás szuper-szélesvásznú film ezúttal a western-zsánerből dolgozik, Tarantinotól megszokott stílusban, csavarokkal, fejezettekkel és kellő mennyiségű vérrel, nem utolsó sorban pedig remek színészgárdával. Egy magyar filmet is inkább 2016-hoz szeretnék sorolni, mégpedig Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró második nagyjátékfilmjét, a Félvilágot. A premier december 30-án a Duna tévén volt, majd öt napig ingyen streamelték, az év során mozikban is bemutatták, így passzol az idei listára. Nagyon erős dráma Mágnás Elza titokzatos haláláról, amihez Nagy András operatőr lenyűgöző munkája társul, bővebben itt írtunk róla.

félvilág

Jó néhány filmet néztünk, jobbakat és rosszabbakat is, de az év egyik nagy filmes öröme az, hogy kifejezetten aktív a Bem mozi, ahol hétről-hétre “a filmtörténet elmúlt évtizedeinek legjobb (vagy néha éppen a legrosszabb) popkult mozgóképei” kerülnek leporolásra (részletek itt). Nagyon várt film volt a dán Férfiak és csirkék, ám az Ádám almáit is jegyző rendező ezúttal egy kicsit mellé nyúlt. Bővebben itt. Ellenpárjaként az amerikaiak is virítottak egy jó horrorral idén, a The VVitch a rendező debütáló filmje, lassú, atmoszférikus és hátborzongató, ráadásul a Donnie Darko óta nyúl nem tett ránk ekkora benyomást. Teljes cikkünk itt.

witch4

Ez az év sajnos sok szomorú hírt is hozott, január 1-én elhunyt a világhírű operatőr, Zsigmond Vilmos. 1930-ban született Szegeden, majd ’56-ban Kovács László operatőrrel és egy táskányi filmtekerccsel emigrált, és az Egyesült Államokban telepedett le. A legnagyobb rendezőkkel dolgozott együtt élete során, olyan filmeknél, mint a Harmadik típusú találkozások, A szarvasvadász, Az eastwicki boszorkányok, vagy a Kasszandra álma, hogy csak a nagyobbakat említsük. Operatőrként és fotósként is lenyűgöző képi világa volt, munkáiból tavaly egy átfogó és remek kiállítás volt a Ludwig Múzeumban, amiről itt írtunk. Szintén januárban távozott az egyik nagyon nagy kedvenc angol drámaszínészem, Alan Rickman is. Először Robin Hood antagonistájaként, a Nottinghami bíróként láttam, de sok nagy szerepe volt, mint Brandon ezredes az Értelem és érzelemben, Raszputyin, a Parfüm, Igazából szerelem, Burton Sweeney Todd-ja, és még sorolhatnánk, de leginkább a Harry Potter sorozat Piton professzorjaként ismeri a világ, holott színpadi színészként és drámatanárként is kiváló volt. Nyáron Bud Spencer távozott, róla akkor hosszabban is megemlékeztünk, az év végén pedig Peter Vaughan távozott, hosszú filmográfiát hagyott ránk, legutolsó nagy szerepe a Trónok harca Aemon mestere volt. Őt néhány napja Gábor Zsazsa követte, Golden Globe-díjas színésznő, aki inkább botrányairól és válásairól olt híres, sem mint szerepeiről.

bud10

Vissza az idei filmekhez. Ha már Burtont emlegettük, idén került mozikba az Alice in Wonderland második része, amit már nem ő rendezett, le is szerepelt rendesen. Ellenben ősszel jött ki a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei filmadaptációja, ami bár nem Burton mesterműve, remekül tükrözi az ő képi világát, feszes rendezését, Eve Green játéka pedig zseniális. Bővebben itt írtunk róla. Leghíresebb filmjét, a Karácsonyi lidércnyomást pedig éppen ma vetíti a Bem, még elcsíphetitek! Kellemes csalódás volt az eredetileg Fredrik Backman regényének adaptációja, Az ember, akit Ovénak hívnak. Meglepő, abszurd, mégis könnyed skandináv humor a maga könnyedségéve, jobb, mint a regény, erről itt írunk. Idén még egy regényadaptáció is megfogott, ez pedig Timur Vermes Nézd, ki van itt c. regényének moziváltozata David Wnendt rendezésében, amiben Hitler (Oliver Masucci) felébred 2014 Berlinjében, majd saját tévéshowja lesz. A film szerethetően gagyi, azaz inkább nem zavaróan az, ám olyan humor-gyöngyszemek vannak benne, amiért kihagyhatatlan olvasni/néznivaló.

nezdki

És mielőtt megmutatnám az én idei toplistámat, még egy filmet emelnék ki, ezúttal egy dokumentumfilmet; A művészet templomai: BOSCH – A gyönyörök kertje. Idén világszerte számos kiállítással és rendezvénnyel tisztelegtek Hieronymus Bosch halálának 500. évfordulója előtt. A titokzatos németalföldi festő már az előtt szürrealista volt, mielőtt a szót egyáltalán kitalálták volna, horrorisztikus, apokaliptikus képei lenyűgözőek, néhányat én is láttam Belgiumban. Elképesztőek. A dokumentumfilm Bosch legismertebb művét, a Gyönyörök kertjét állítja a középpontba, ezen keresztül mutatja be képi világát.

És az idei kedvenc filmjeim:

  • 5. Vakító napfényben (Bigger Splash)
    Luca Guadagnino filmjében Ralph Fiennes és Tilda Swinton a kulcs, meg a napfény, a lassúság, és az emberi kapcsolatok, na, meg a szépen adagolt feszültség. Mivel a korábbi filmet nem láttam, nekem nagyon bejött. Teljes cikk itt.
  • 4. Rendes fickók (The Nice Guys)
    Nem vagyok nagy vígjáték rajongó, az amcsi humortól pedig kifejezetten irtózom, de a Nice Guys átlépte a küszöböt, adtam neki egy esélyt, és továbbra is kitartok az elveim mellett, de ez tényleg nem rossz. Bővebben itt.
  • 3. A boszorkány (The VVitch: A New-England Folktale)
    Alapból vonzódom a boszorkánysztorikhoz, de azért magas a léc. Ez a film magasan megugrotta. Imádtam a szürke képeket, a nyomasztó atmoszférát, az elfojtott feszültségeket és azt, hogy nem sok minden történik, de folyamatos libabőr van. Bővebben itt.
  • 2. Félvilág
    Ha nem nyűgözne le a tény, hogy ez egy “egyszerű tévéfilmnek” készült, akkor is felkerülne az idei top 5-ös listára. Jól felépített, feszes, szép, feszültséggel teli, mindezt jó színészekkel. Bővebben itt.
  • 1. Aljas nyolcas (The Hateful Eight)
    A cikk elején már talán egyértelmű volt, igen, Tarantino 8. filmje viszi a pálmát, kérdés nélkül. Többször nézős, ahogy eddig minden filmje.

Décsy Eszter

Megosztom.

Comments are closed.

Tél van, rock & roll, és…

…iratkozz fel, hogy ne maradj le semmiről!