Archív

A Ten Years Before csapata ismét előrukkolt egy vadiúj kezdeményezéssel, amelynek nyitórendezvényén vettünk részt tegnap este. A szervezőgárda a Budapest Showcase Hub és az A38 Hajó legénységével karöltve indította útjára azt a programsorozatot, amelynek keretében nemcsak hazai, hanem külföldi tehetséges, feltörekvő előadókat ismerhetünk meg a nyár folyamán. Az A38 tetőterasza tökéletes helyszín egy kellemes péntek esti program eltöltéséhez, nem beszélve arról, hogy a dunai ringatózás megfelelő atmoszférát teremt a zenei elmélkedéshez.

Az est első fellépője a Ten Years Before rendezvényéről már jól ismert Agavoid zenekar. Anno a Mika Tivadar Mulatóban is nagyon összeszedett produkciót láthattunk a bandától és ez most sem volt másként. Jól állt nekik a hajó, vagyis a zárt klubbuli után üdének, frissnek hatott az élő megszólalás ebben a környezetben. Egyértelmű, hogy a saját útját járja a mostanra már négytagúvá alakult zenekar. A dream/artpop világában bátran kísérleteznek, vagyis a zenei eszköztár nem behatárolt és pont ettől lesz egyéni a hangzás. Érett, kiforrott előadást láttunk. A frontember szerepét most is maradéktalanul betöltő Dalma színpadi kisugárzásához nem fér kétség, bár egy kicsit hétköznapibb, visszafogottabb stílusra váltott. A mikás bemutatkozáson megismert démoni külső (ruha, smink) kifejezetten jól állt a nagyon eredeti, nem mindennapi hangszínhez és a színpadi jelenlétet is bátrabbnak, erősebbnek éreztem. Ettől eltekintve tegnap este is megvolt a kellő karizma, a különleges kisugárzás, illetve a zenekaron belüli összhang.

Az est második fellépőjeként Helen produkcióját tekinthettük meg, aki bukaresti énekes-dalszerző előadó. Háromtagú zenekarrá kiegészült formációt láthattunk a színpadon az elektro világából. A női frontos bandák mindig is nagy kedvenceim voltak és nagy érdeklődéssel vetem bele magam az adott előadó által nyújtott produkció szemlélésébe, legyen az bármely stílus képviselője. Nos, Helen esetében egy nagyon kellemes előadásról beszélhetünk. Nagyon jól eltalált dallamok, new age szintik, táncolható elektro hangzás jellemzi. A pszichedelikusan álmodozó Agavoid után kifejezetten frissnek, üdítőnek hatott a letisztult hangzás és a slágeres dallamvezetés. Pár szám elteltével viszont a zenei repertoár már nem bővült újabb elemekkel és a színpadi történések sem kötötték le különösebben a figyelmem. A hangulatra azonban nem lehetett panasz, az elektorlüktetés mindent vitt.

Az est harmadik zenekara a 2014-ben alakult, pécsi-kaposvári kvintett, a Kaktus volt. Az instrumentális műfajban tevékenykedő banda igyekszik izgalmas zenét alkotni. Leginkább a experimentális törekvéseket lehetne kiemelni, amellyel egyéni ízt adnak az alapvetően pszichedelikus gitárhangzásnak. Az biztos, hogy a színpadi teljesítményre nem lehetett panasz, összehangoltan, egymásra koncentrálva játszottak a srácok. A táncolható elektronikai elemek pedig adtak egy kis bulihangulatot a zenének, amelyre a közönség is vevő volt. Érdemes nyomon követni a zenei munkásságukat, mert van egy olyan sejtésem, hogy tudnak még meglepetést okozni, vagyis izgalmas megoldásokkal kiegészíteni a meglévő alapot. Annyi bizonyos, hogy nekik is jól állt az A38 tetőterasza, vagyis a hajó kiváló koncerthelyszín a hazai és a külföldi feltörekvő bandák bemutatkozásának mind a hangzást, mind az atmoszférát tekintve.

Libus Ágnes
fotó: jezyphoto

Megosztom.

Comments are closed.

A lájk felmelegít, és tele van C-vitaminnal.

Kövess minket facebookon!

 

 NOWmagazin.hu