Archív

Bizarr és fura kiállítást nyitott pénteken a Ludwig Múzeum. Bűnbakok, félelmek, urbanizmus, gúny, társadalmi véleménynyilvánítás két fura angol montázsos tolmácsolásában. Gilbert & George Bűnbak képei szeptember 24-ig láthatók Budapesten.

Az elkövetők Gilbert Prousch és George Passmore, ismertebb nevükön Gilbert és George párosa, akik szinte mindig csak együtt alkotnak, immáron vagy ötven éve. Korai munkáiktól kezdve jellemzően a test médiumként, üzenethordozóként jelenik meg náluk, képeiken ők maguk az “élő” szobrok. Nagyon angolos, arisztokratatikus megjelenésükkel saját hazájuk (és a világ) felsőbb osztályaiból is gúnyt űznek, tetézve ezzel az amúgy is provokatív, akár sokkoló, tabudöntögető képeiket. A Bűnbak képek Budapestnek kiállítás anyaga kifejezetten a budapesti Ludwig Múzeum kiállítóterére szabott grandiózus projekt, bár a képeket már a világ több múzeumában is kiállították.

MILE END, 254 × 377 cm, 2013 © Gilbert & George, courtesy Galerie Thaddaeus Ropac, London ・ Paris ・ Salzburg

“Az elmúlt évtizedek során Gilbert és George az állandó mozgásban lévő városi élettel megbirkózva nézték végig kelet-londoni környékük és vele együtt modern világunk fejlődését. Az, ahogyan ezeken a képeken az alakok megnyilvánulnak, felidézi, hogyan tekintett magára Gilbert & George „élő szoborként”, egy intenzív érzelmek által meghatározott világ múltjának, jelenének és jövőjének halálosan komoly ábrázolásán keresztül kapcsolva össze a társadalmi problémákat és a művészetet.”

fotók: © VÉGEL Dániel / Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Adattára

A képek anyaga Londonban készült fotók és rámontázsolt figurák, mellyel a fejlett európai világ városi társadalmi problémáira reflektálnak, az együttélés problémáira egy multikulturális környezetben. Félelmek a másságtól, más vallásoktól és kultúráktól. Bemutatják a félelmek által keletkezett feszültségeket,teszik ezt többnyire fekete-fehérben, csak néhány nagyon élénk, intenzív színnel, ami már annyira harsány, hogy odatapasztja a nézőt és át is ragasztja a képeken megjelenő feszültségeket. Mindegyik képen hangsúlyosak (több, vagy akár sok száz) szódapatronok, amik bombákat szimbolizálnak, valószínűleg. Ők maguk is sokszor maszkokban jelennek meg a képeken, behúzva olyan regisztereket, mint mondjuk Hannibal Lechter. Némelyik kép teljes falat beterítő, óriási, előtte állva az ember egészen kicsinek érzi magát, mintha az egész világ bajai ránehezülnének. Nagyon furcsa kiállítás, ami megér egy megnézést.

Décsy Eszter
borítókép: Végel Dániel / Ludwig Múzeum

Megosztom.

Comments are closed.

Itt zöldebb a fű és kövérebb a nyár.

Kövess minket facebookon!