Archív

A Ten Years Before szervezőinek köszönhetően ismét izgalmas zenekarokkal találkozhattunk tegnap este az A38 tetőteraszán. A Budapest Showcase Hub és az A38 legénységével közösen létrehozott nyári programsorozat előremutató kezdeményezésként a külföldi színtér zenei életébe is betekintést enged. A harmadik alkalommal megrendezett eseményen ezúttal a postpunk-shoegaze-beachpop képviselői mutatkoztak be a friss, feltörekvő zenekarokra fogékony közönségnek.

Az első fellépő, a skatepunkban utazó Skeemers volt, akiket jól ismerhetünk a Ten years before Mikás rendezvényéről. A banda a klubkoncerten is meggyőző teljesítményt nyújtott és a hajón is hozták a jól ismert formát, vagyis igazi koncertélményben volt részünk. A női frontos zenekarokat egyébként is nyomon követem, és biztosra veszem, hogy a bandáról még többet fogunk hallani a közeljövőben. Ferenczi Szoni minden tekintetben megállja a helyét a frontember szerepben, ugyanakkor megvan a kellő jártasság, rutinos színpadi munka és zenekarként is nagyon jól funkcionálnak. A punkos fílinget is elcsípte a zenekar, talán egy nagyobb színpadon, több mozgással még izgalmasabb lenne az előadás. A Juliette Lewis stílusához hasonló ének mindenesetre mindent visz. A beachpopos életérzés pedig nagyon adja magát a fogós dallamokkal és az energikus előadásmóddal karöltve.

A hazai bandát a szlovén Haiku Garden társulata követte. A shoegaze világából merítkező együttes nagyon jól eltalálta az egyéni hangvételt, amely az elfolyó gitárriffeknek és a fülbemászó dallamoknak köszönhető. A KEPX rádió fel is fedezte a srácokat a Rosetta című dalukkal, sőt fesztiválokon is sikeresen szerepelt a zenekar. Nos, tegnap este nagyon meggyőző produkcióban volt részünk; az élő megszólalás tökéletesen visszaadta a rájuk jellemző sajátos atmoszférát. A kimunkált, jól felépített szerzeményekben a noise rock, experimental rock elemeit is felfedezhetjük, amely néhol a Sonic Youth kísérletezős gitártémáihoz hasonlatos. A shoegaze hatásnak köszönhetően pedig nagyon hangulatos, hosszú lélegzetű, pszichedelikus utazásban részesülünk. A váltott ének egy picit lehetne erőteljesebb, de összességében nagyon színpadképes a banda. Bátran feszegetik a zenei határokat és a tegnap esti produkcióból kiindulva biztos vagyok benne, hogy egy nagyobb színpadon is otthonosan mozognak.

Az est harmadik fellépője szintén ismerős lehet a Ten years before rendezvényéről, ugyanis a The Beans formáció szintén a Mika Tivadar Mulató vendége volt nem is olyan régen (sőt, főztünk is velük). A grunge, garázs, beat elemekkel operáló banda saját bevallásuk szerint nem szeretnének egyetlen zenei korszaknál sem leragadni. Valójában sajátos alternatív stílusban ötvözik a rockzene több irányzatát. A srácok igazán húzós szerzeményekkel rendelkeznek és élőben is nagyon jól prezentálták a Glitch c. nagylemezük hangulatát. A klubkoncerten is meggyőztek, a tetőterasz viszont nagyon jól állt nekik. A zenéjükre jellemző őrült fíling remekül érvényesült ebben a közegben. A kiállás szemmel láthatóan javult a Mikás koncerthez képest és az ének is pontosabbá, tisztábbá vált, ezáltal karakteresebb lett az előadás. A zenekar tökéletesen betöltötte a pódiumot és az intenzív előadásmód a közönségre is hatással volt; teljes megőrülés lett úrrá az A38 tetőteraszán a színpadon és a hallgatóság soraiban egyaránt.

Libus Ágnes
fotó: Jezyphoto 

Még több Ten Years Before cikk itt!

Az NKA – Cseh Tamás Program támogatásával

Megosztom.

Comments are closed.