Archív

Milyen a magyar mentalitás? Amit mindig szoktak mondani: komor, mindig van valami bajuk, de ha nincs akkor csinálnak egyet, fekete és fehéren látják az egészet, hangosak, fellökik egymást (főleg a tömegközlekedési járatokon, és mindenkinek csak önmaga számít elsősorban. Én nem így látom, de ha ez a sztereotípia általában, akkor ebből kiindulva, Radics Anikó egyáltalán nem látszik ilyennek sőt. Kinézed belőle a tenger illatát, ahogy egy csoport gyerekkel vidáman futkorászik a homokban. No de, kezdhetem?

Radics Anikó az Óbudai Egyetemen végzett formatervező, illusztrátor és grafikus egyszemélyben. Egy nagyon is kreatív személyiségű lánnyal van dolgunk, aki magában hordozza a minimalizmus és a művészet édesgyermekét. Fotóin visszaköszön a nyugalom és béke, mintha egy letisztult fehér lapot nézne az ember, amin érződik a sok-sok emlék, kaland, jó és rossz része, mégsem üt át, tudjátok, mikor belenéztek egy ember tekintetébe, és ott igazából minden látszik, de nem negatív, hanem épp ellenkezőleg: ragyog az egész. Radics Anikó is ragyog. Ahogy a diplomamunkája is: egy gyerekkönyv, amit ő maga festett és írt, de erről a blogján szépen beszámol:

“Olyan gördülékenyen ment az egész. Először a fő karakter körvonalazódott bennem, majd ebből már következett is a cím. Tudtam, hogy érzelmekről szeretnék írni, és azt is tudtam, hogy a fő motivációm az a gondolat lesz, hogy majd az én gyermekem is olvasni fogja a könyvet. Mivel már évek óta szerelmes vagyok a Bodza névbe, így evidens volt a fő karakterem neve. Tulajdonképpen azt is lehet mondani, hogy Bodza az én (még) fejben lakó kislányom. Megvolt a téma, a karakter neve és ezután két cím fogalmazódott meg bennem. A “Bodza és a Kobakerdő”, illetve a “Bodza és a Kobaklakók”. A másodikba jobban beleszerettem, így ezt választottam.

Külső konzulensemnek Bozsik Csilla gyermekpszichológust választottam, aki szintén sokat mesélt még nekem az óvodáskorúakról. Tőle tudtam meg, hogy 6 alapérzelem létezik, és ezeket tudják az óvodáskorúak felismerni és megkülönböztetni. Pontosabban 5-6 éves korra érik el ezt a szintet. Emiatt lényeges, hogy foglalkozzunk velük ebben a témában is, és, hogy fejlesszük érzelmi intelligenciájukat. No, de erről később!

Ezután pár nagyon nehéz hónap következett, két munkahely és egyetem mellett kellett elkészítenem az egész könyvet. Ezért próbáltam minden időt kihasználni. Például a szövegezés 80%-át munkába menet a 49-es villamoson írtam meg.”

És hogy kikről s miről szól a történet?

“A könyv alaptörténete, hogy Bodzát meglátogatják a barátai és elmondják neki, hogy mi a problémájuk. Cili a cinege kivétel, ő azt meséli el, hogy mi a boldogságának a tárgya. Bodza a narrátor, aki bemutatja a “Kobakerdejében” lakó társait, mesél róluk a gyerekeknek. A történetek közepén egy-egy versecske található, amiben a mellékszereplők szólalnak meg. Ezután Bodza vagy valamilyen konklúzióval zárja le a történetet, vagy a felmerült problémákra próbál megoldásokat ajánlani. Ezeket aztán a munkafüzetben van lehetőség még inkább fejtegetni. Összességében ez a fő történetszál.

“A mellékszereplőket szimplán asszociációk alapján gondoltam ki őket. A szomorúságról általánosságban gyakran a hideg jut az emberek eszébe, amihez hozzápasszol a jeges világ, amiknek pedig a lakója a pingvin. Így született Picúr a pingvin. Ő azért szomorú, mert pingvinként röpképtelen, így nem tudja olyan gyakran meglátogatni kis barátját, Bodzát. Sőt, mivel ő a hideg területeken él, így akkor tud csak lesiklani a szánkójával hozzá, ha éppen hó fedi el a tájat. Ennek ellentéteként Cili a cinege azért olyan boldog, mert repülve át tudja szelni az egész Kobakerdőt, hogy Bodza vállára csücsüljön beszélgetni. A félelem karaktere egy sárkány lett, aki a Kobakerdő királyától retteg. Hogy miért sárkány? Mert a gyerekek általában tartani szoktak a sárkányoktól. Azzal pedig, hogy Samu pont egy embertől fél, próbáltam egy kicsit barátságosabbá tenni őket. Így inkább sajnálják a sárkányt, és jobban elfogadhatják. : )  A düh karaktere azért lett egy törpe, mert több mesében is mérgesek a kis törpék. Kiki és Keki, a kaméleon kölykök a meglepődés karakterei. Azt már említettem, hogy ide azért kellett ikreket választanom, mert a meglepődés lehet negatív és pozitív is. És azért kaméleonok, mert eredetileg bele szerettem volna tenni a történetbe azt, hogy amikor meglepődnek a kaméleonok, akkor megváltoztatják a színüket. Végül az egyébként is sok információ miatt ez már nem került bele. : ) Utolsó karakterem Bubu a borz, aki ugye a gyerekek empátiáját hivatott fejleszteni, és az undort képviseli. Ebben a történetben ugyanis azt írtam le, hogy Bubuka nagyon szomorú azért, amiért elítélik őt a bűzfelhője miatt.”

És, hogy az egésznek mi a lényege? Ez a legcsodálatosabb:

“A Bodza és a Kobaklakók könyvcsomagommal az óvodáskorú (3-6 év) gyermekek érzelmi intelligenciáját, illetve empátia szintjét szeretném játékosan fejleszteni, mesékkel és ritmusos mondókákkal. A csomag egy könyvet, illetve egy foglalkoztatókönyvet tartalmaz, amit szép csomagolásba rejtettem. Könyvem a 6 alapérzelmet mutatja be, amiket Bodza és a többi kedves karakter kalandjai közben ismerhetnek meg a gyerekek. A meseolvasás után pedig kezdődhet is a foglalkoztatókönyv interaktív kitöltése!”

Hogy miért is gondoltam azt, hogy írnom kéne róla? Mert egyrészt úgy érzem, hogy mindenkinek az életébe kellenek olyanok emberek, akik tiszták tudnak maradni e piszkos világban. Másrészt pedig szeretem az írásait és a képeit, meg a lelkesedéseit egy-egy projectje kapcsán, ami még olvasás-nézés közben is átjön, és az embert mosolyra fakassza. Például, a legújabb projectje az az, hogy képek alapján megrajzolja az embereket. Ez remek karácsonyi ajándék is, ha éppen azon gondolkodsz, hogy mit adjál a férjednek/feleségednek/barátodnak/barátnődnek/bárkinek ajándékot.

Elérheted őt a weboldalán vagy instagramon is. Lessétek meg:
https://www.facebook.com/radicsanikoillusztraciok/
http://radicsaniko.hu/
https://www.instagram.com/radics_aniko_illusztraciok/

Varga Maja

Megosztom.

Comments are closed.

A lájk felmelegít, és tele van C-vitaminnal.

Kövess minket facebookon!

 

 NOWmagazin.hu