Archív

Nem tudom, mennyire volt tudatos az a fonal, amire a tegnap esti zenekarokat felfűzték. Ha az volt, akkor elismerésem, ugyanis ritkán jön össze stílusban, energiában és atmoszférában is ennyire konvergáló este, mint tegnap a Kuplungban. Igazi füstös rock klub feelinget rakott össze a Dungaree, a River of Lust és a Run Over Dogs, hiányérzet nélkül sétáltunk haza a tegnapi este legjobb rockbulijából!

A szegedi Dungaree három éve bukkant fel a hazai stoner rock szcénában első kislemezükkel (Climb Out of the River), amit egy évre rá követett még egy EP Final Yell címmel. Mindkét EP elég tökös volt, de igazán nem fogott meg akkor, és a tavalyi, Bipolar World című első nagylemezük már csak nagyon késve jutott el hozzám. Aztán egyszer csak beütött. Épp jó magyar stoner bandát kerestem (ez itthon nem is olyan könnyű, mint ahogy elsőre tűnik), elindítottam a lemezt, és bamm. Ott volt. Tegnap este először láttam őket a színpadon, és azóta a pillanat óta vártam erre. Szép belépővel érkeztek, a háttérbe vetített borító is adta, és már az első percben lejött, hogy rövid pályafutásuk ellenére is itt egy profi zenekarról van szó, akik profi kiállással és rutinnal képesek a színpadra állni. Klasszik felállás és -kiállás, energia akad rendesen, zúzás, fülbemászó, húzós riffek, és mindezt el is adják élőben. Nagy potenciált látok bennük (idén az ex-CSTP – Hangfoglaló Program támogatottjai is lettek), az meg már csak hab a tortán, hogy a tegnapi koncertet László Gergely énekes némi hangszálgyulladással tolta végig. Respect.

A River of Lust machinálását 2015-ös indulásuk óta tartom szemmel. Akkor nálunk premierezett bemutatkozó kislemezük, a Chewing Gum, ami eléggé behúzott, de bizony erősen érik már nekik egy új lemez azóta. Az Erdős Szabolcs (gitár) és Almási Tamás (dob) alapította formáció induláskor megnyerte magának Galambos Dorinát, aki egy ilyen tökös zenéhez a lehető legjobb választás volt. Azóta Mészáros Áron basszusgitárossal négyessé bővültek, és ez az érés-formálódás kifejezetten jót tett nekik, ahogy ezt tegnap este is konstatáltam. Hosszú ideje nem volt szerencsém élőben hallgatni őket, és így a változás nagyon szembe/fülbetűnő volt! Imádom, ahogy egyensúlyoznak a pszichedelik/prog-rock, a bluesrock (van olyan, hogy stoner jazz rock? :) ) és a grunge-os témák között, ami női énekkel (főleg Dorináéval) hatalmas csavart kap. Iszonyat jó irányba mennek, amit ők is profin elő tudnak vezetni. Engem újra megvettek!

A fél 10-es kezdés miatt a Run Over Dogs már elég későn került színpadra. Az olyan léhűtők, mint mi sajtósok, nem sietnek haza, de a közönség egy része azért megérezte az éjfelet. Ez persze egy kicsit se vett le a buli értékéből, a srácok ugyanis japán turnéjukról hazatérve, ahogy ők is mondák, az “előzenekaroskodás után” most kiváló setlistet raktak össze, tele csupa olyan dallal, amiket már jó rég nem játszottak. Ismered azt az érzést, amikor ki akarsz surranni egy gyors cigire, de mindig jön egy “úúúezkurvajó” szám? Na, ilyen volt a tegnapi összeállítás. Sokkal bensőségesebb (és összeszedettebb) volt a koncert, mint a legutóbbi, és ez láthatóan a zenekarnak és a közönségnek is így ütött be. Második nagylemezük óta két év telt el, így náluk is elférne már egy új album, de az eddigiek is még mindig nagyon működnek, egyszerűen nem lehet nem megőrülni! Nagyon várom a japán beszámolójukat (állítólag érkezik majd egy hosszabb videó a turnéról), és hatalmas pacsi nekik (is) a tegnap estéért!
Décsy Eszter
fotó: Zsiga Pál

Az NKA – Cseh Tamás Program támogatásával

Megosztom.

Comments are closed.

A lájk felmelegít, és tele van C-vitaminnal.

Kövess minket facebookon!

 

 NOWmagazin.hu