Archív

A budapesti Gyilkos zenekar a napokban jelentette meg második nagylemezét, II címmel. A srácok ezúttal sem bonyolították túl a dolgokat, igazi sallangmentes, őserőben gazdag húzós metalcore anyaggal rukkoltak elő.

A 2015-ben megjelent debütlemezen megismert vonalon mozgolódnak továbbra is. Anno a Black Tusk, Cancer Bats szellemiségét jelölték meg fő hatásként és ez igaz a mostani anyagra is. Érezhető a két éves aktív zenei jelenlét, sokkal jobban összeállnak a számok, nyilván a rendszeres próbák és a koncertezésnek köszönhetően. Magabiztosabb hangszerhasználat jellemzi a hat számos lemezt, és úgy tűnik, hogy a banda megtalálta a legjobb hangzást is a SuperSize stúdióban folyó munkálatok alkalmával. Kifejezetten jót tesz a számoknak a jellemzően koszos, kásás gitár riff, amely az ordibálós énekkel jól kiegészül. A Death by Stereo-féle énekstílus nekem nagyon bejön és szerencsére ez mit sem változott az első lemez óta. A Gyilkos esetében nincs dallamos ének, a gitárok adják az alapdallamot, a számokon belül is váltakoztatva a doom és a hardcore témákat. Szóval a lemez egésze elég egységesre sikeredett, a dinamizmusról és a súlyosságról nem is beszélve.

A dalok felépítése valójában nem ad nagy megfejteni valót, jó értelemben véve. Sallagmentes, túlvariálás nélküli metalcore-t tolnak a srácok. A kezdő End Of Lines a Crowbarra jellemző mázsás gitárokkal indít, majd követi a HC-s beindulás. Nekem még mindig a Madball-féle húzáshoz hasonlítanak legjobban ezek a megmozdulások, viszont tény, hogy ügyesebben mennek a váltások és a sötét, komorabb hangulat kifejezetten tetszik. Az End Of Times a kezdeti középtempójával tűnik ki a sludge metál elemek közül, az Only Evil Remains pedig a hardcore punk-os fílingje miatt emlékezetes. A Four Empty Walls gitárszólót is tartalmaz és sokkal jobban illeszkedik a dalba, mint a 2015-ös lemezen hallható hasonló megoldás. Egyértelmű a fejlődés a dalok felépítése terén is. A Hell or High metalcore-os beindulása után az egyik legjobban megírt számmal a Even Satan Fashioneth-tel zárul az album.

A srácok nem pihennek egy percet sem, a közeljövőben számos helyen mutatják be a lemezt és még plusz dátumok is várhatóak. Szóval aki érez magában kellő elszántságot, hogy élőben is átélje a komor, ösztönös metalcore érzést, semmiképpen se hagyja ki a turnéállomásokat.

Libus Ágnes
fotó: Szabó lászló Ádám

Megosztom.

Comments are closed.

A lájk felmelegít, és tele van C-vitaminnal.

Kövess minket facebookon!

 

 NOWmagazin.hu