Archív

A Depeche Mode Personal Jesus c. dala az egyik leggyakrabban feldolgozott számok egyike, a szerkesztőségben például a Johnny Cash verzió pörög gyakran, ráadásul feldolgozásokkal nem nagyon foglalkozunk, ezúttal mégis kivételt tettünk. Gömör Tamás fotós, operatőr, zenész készített egy verziót, amit maori harcosok tánca ihletett, ráadásul mesélt is nekünk egy kicsit a kulturális háttérről is. Rendhagyó cikk következik.

A kilencvenes évek közepén, amikor még nagy death metál zene hallgató voltam, a Brazil Sepultura zenekar Roots című nagylemezének borítóján találkoztam először egy autentikus maori harcos arcképével. Annyira megtetszettek ezek a motívumok, úgy döntöttem, ha valaha lesz tetoválásom, akkor biztos, hogy ezt a grafikát fogom felhasználni minta gyanánt. Eltelt néhány hónap mire elhatároztam magamat és elmentem Silló Ernő tetoválóművész barátomhoz, aki több nemzetközi díj tulajdonosa.

Természetközeli embernek tartom magamat, talán ezért is vonzódom az olyan ősi kultúrákhoz, mint amilyen a maja és azték civilizációk voltak, amiket sajnálatos módon a spanyol konkvisztádorok gyarmatosítottak a 16–17. században. Igaz, hogy mi európaiak ezeknek a hódításoknak köszönhetjük többek között a kukorica, bab, tök, paradicsom, kakaó, gyapot és dohány megismerését, az őslakosok azonban nagy árat fizettek Cortés és Pizzaro felfedezéséért. Az őslakosságot kegyetlenül lemészárolták, kifosztották, majd az Európából hozott betegségek tizedelték a népességet. De ez egy másik történet.

Új-Zélandot (amelynek őslakos, polinéz származású népe a maorik) James Cook kapitány fedezte fel, aki Tahititól hajózott nyugat felé. A maorikat sem kerülte el a kegyetlen gyarmatosítás és rablógazdálkodás. Persze, eleve rossz kifejezés a „felfedezték”, mert jól megvoltak magukban anélkül, hogy bárki is felfedezte volna őket.

Na, de visszatérve a tetoválásra. A polinéz népek természetesen nem úgy díszítették egymás bőrét, ahogyan manapság a steril tetováló stúdióban a tetováló géppel, hanem nagyon is fájdalmas eljárás volt ez annak idején. Vékony vágásokat ejtettek a bőrön egy vésőszerű tárggyal, mely albatrosz szárnycsontjából vagy emberi csontból készült. A felmetszett sebbe fehérfenyő kormot tömtek, mely a bőr behegedése után fekete színű mintázatot adott. A régi maorik egész testüket tetoválták, különös gonddal díszítették arcukat. A férfiak számára ez a felnőtté válást jelentette, a díszítések pedig a társadalmi rangot szimbolizálták.

Sokaknak talán újdonság, hogy az ünnepelt színész Russell Crowe is maori származású ősökkel dicsekedhet. És, ha már a sztároknál tartunk; a maori tetoválások talán azért is kerültek be a köztudatba, mert olyan ismert sztárok varratták magukra ezeket a jelképeket, mint pl. Mike Tyson, Dwayne Johnson vagy  Robbie Williams.

Néhány hónappal ezelőtt belebotlottam egy új-zélandi esküvői videóba, ahol a násznép férfi tagjai a tradicionális maori táncot adták elő. A félelmetes grimaszokkal, nyelvöltögetéssel, harci kiáltásokkal fűszerezett haka tánc eredetileg az ellenség megfélemlítését hivatott szolgálni, amelyet nagy csaták, ütközetek előtt alkalmaztak a harcosok. Megindító volt látni, hogy ezt az ősi hagyományt milyen nagy tisztelettel és fegyelemmel ápolják az ott élő mai emberek, ezzel is tisztelegve az őslakos maori kultúra előtt.

Talán nem véletlen, hogy a haka tánc ma reneszánszát éli, hiszen nem csak látványos, hagyományápoló, hanem nagyon erős közösségformáló ereje is van. Ma már az iskolákban is tanítják a gyerekeknek, a különböző új-zélandi sportcsapatok nemzetközi mérkőzések előtt adják elő, a hadseregnél pedig a különböző hadtesteknek is meg van a saját maguk által megkoreografált haka táncuk.

Ebből az említett esküvői videóból jött az ötlet, hogy valamilyen dalba beépítsem ezt az energikus „huhogást”. A feldolgozás műfajjal kapcsolatban mindig is az volt a véleményem, hogy akkor érdemes hozzányúlni egy ismert előadó ismert dalához, ha valami nagyon más lesz a végeredmény, mint az eredeti. Bár a Depeche Mode Personal Jesus c. szerzeménye, talán az egyik legtöbbet feldolgozott dal  a cover műfajban, mégis erre a dalra esett a választásom és megpróbálkoztam a lehetetlennel. Íme az én verzióm és a hozzá készült klip.

Gömör Tamás

Gömör Tamás munkáit itt követhetitek

Megosztom.

Comments are closed.

Le ne maradj semmiről! ;)

Kövess minket facebookon, mert kellenek a
jó arcok!
.
 NOWmagazin.hu