Archív

Korábban nem találkoztam a nevükkel, első hallásra viszont egyértelműen pozitív hatásként ért a Frozen Steak zenéje. Kicsit visszaterelt az indie rock-os hangulatba, melyben már egy ideje nem mozogtam. A Stardust on the Rooftops of Albuquerque olyanra sikerült, hogy határozottan megérte miatta leülni és gondolatok után nyúlni.

Az első dal egy nyitó hangulatot ad az egész albumnak, mintha egy lila repülőn szállnánk a magasban. Az A Purple Plane kellemes, Arctic Monkeys hangzást idéz, a falsettós háttérvokál különösen emlékeztet rá. A következő szám címe The God and the Girl, egy árnyalatnyival torzítottabb, de még mindig nagyon indie, nagyon alter, kicsit pszichedelikus. Néha lötyögős, elektronikával bőven ellátott zene, tényleg sok mindenből áll össze a hangszerpark. A folytatás nyugis, minimális, van egy jellegzetes szinti hangzás, ami végigköveti a dalokat. A Greyhound olyan, hogy reggel simán elindítanám ébredés után és jól kezdődne a nap. Az A Farm Upstate ezzel szemben egy pörgősebb dobbal nyit, inkább az alter vonal, teltebb, rockosabb hangzás, amit megszakít az elszállós, nyugis refrén.

A második félidőben pedig kapunk egy kis gitárszólót is, hangulatos és jól felépített szerkezettel rendelkezik a dal. Fülbemászó gitártémával kezd a Grinder, ami aztán kinyílik a refrénnél és kiszélesedik a dinamika. Az első dalokkal szemben itt már sokkal inkább gitárcentrikus zenékkel találkozunk a korábbi szintivel ellentétben. A Not in Service elgondolkodós, utazós zene, biztos dob alapra jól szólnak együtt a hangszerek, egy instrumentális kirándulás. Jó ötletnek tartom az ilyen megnyilvánulásokat, meglepően tud hatni, ha egy-egy dalban nincs ének. Viszont a következő számban visszatér, az A Piece of Rock pszichedelikus hangulatot hoz, kicsit szomorú érzéseket ébreszt. Olyan, mintha az album végefelé közeledve az elmélkedősebb szerzeményeket tették volna a srácok. A befejezés pedig az Echoing Wordsé, ez pedig mindjárt rá is cáfol a teóriámra. Szinte látom magam előtt, ahogy autóban ülve, letekert albakokkal, néptelen utakon ez szól a rádióból.

Összességében egy kellemes utazás volt ez a Frozen Steaktől, az ilyen alter, indie, pszichedelikus kombó egyébként sem áll távol tőlem. A sok elektronika használat külön plusz pont, voltak kreatív megoldások, amik tetszettek, nem is emlékszem olyan dologra, amit felírhatnék a negatív oldalra. Többször hallgatós az biztos.

Salvai Ádám

Megosztom.

Comments are closed.

Le ne maradj semmiről! ;)

Kövess minket facebookon, mert kellenek a
jó arcok!
.
 NOWmagazin.hu