Archív

A budapesti Ann my Guard az nemrég jelentette meg harmadik nagylemezét Moira címmel. A csapat október elején mutatta be az albumot Eindhovenben és Amszterdamban, nálunk pedig október 26-án a TRIP hajó ad otthont a hazai lemezbemutatónak a Metal Halloween 2018 esemény keretein belül.

A Moira egyértelműen sötétebb, keményebb, karcosabb vonalat képvisel elődeihez képest. A 10 dalos album ezúttal is Vári Gábor (Miracle Sound) irányításával került rögzítésre. A 2007-ben alakult zenekar engem már meggyőzött a 2017-es Ourania c. lemezükkel és ezúttal sem csalódtam, nagyon jól összerakott szerzeményekkel van dolgunk. Egyértelműen új fejezet kezdődött a zenekar életében. Nagyon egyben van a banda és ezt az egyensúlyt, egymásra hangoltságot lehet érezni az album egészén. A Baumann Eszter Anna basszusgitáros-énekes személye köré szerveződött együttes kétség kívül gyarapítja a tehetséges előadók táborát és sok szempontból kiemelkedik a női frontos előadók mezőnyéből. Tény, hogy nagyon kitartóan dolgoznak és céltudatosan alakítják a zenekar pályáját. Folyamatosan járják az európai klubokat és számos koncerttel, köztük a Female Metal Event fesztiválon való részvétellel a hátuk mögött a holland Painted Bass Records gondozásában jelent meg az új lemez.

Az alternatív/space metál, vagy önmeghatározásként doll metálban utazó együttes továbbra is a jól ismert eszköztárral dolgozik, vagyis a súlyos riffek és rock/metál elemek ezúttal sem hiányoznak. A refrének viszont ezúttal annyira fogósak, hogy kijelenthetjük, hogy a Moira egy jóval kiforrottabb zenekar produktuma. A misztikus hangulat átitatja a lemezt és a szövegekben is sok a görög mitológiai utalás.

„Moirák (más néven Párkák) maguk a sorsistennők, az alvilág szimbólumai. Az Ourania egy felemelő, epikus tétel volt, a Mora pedig ledöngöl a földre és arcon csap az alvilág kapujában, amin át kell küzdened magad. Ha megteszed, jobb és erősebb emberré válsz, ha pedig hagyod, hogy az önsajnálat és a cselekvésképtelenség eluralkodjon rajtad, akkor elveszel.” 

Baumann Eszter Anna szimpatikus személyisége és általában az élethez való hozzáállása teszi az egész „ann my guardos„ világot abszolút hitelessé. A nagyon jól felépített lemezen szinte minden dal nagyon fogós és zeneileg is gondosan kidolgozott. A The Descent hangulatot megalapozó nyitótétel után nem is tudnék kiemelni egyetlen számot sem, annyira egységesen jó színvonalú szerzeményekről van szó. A Sacred I, a Mountain II, az Elijah, a Roseblood szinte slágernek minősül, de mondhatnám a többi dalt is, melyeket szintén ezzel a jelzővel lehetne illetni. A dallamok nagyon el vannak találva és a lényeg, hogy a srácok természetesen, erőlködés nélkül zenélnek és ezzel a könnyedséggel és  magabiztos hangszerhasználattal engem teljes egészében megvettek.

Az Ann my Guard koncertdátumait mindenképpen érdemes nyomon követni a közeljövőben, ugyanis a novemberi lengyelországi és csehországi fellépések után 2019 januárjában és februárjában a Dystopia társaságában hazai klubturnéra indulnak, így lehetőség lesz ismét élőben csekkolni a bandát.

Libus Ágnes

Megosztom.

Comments are closed.

Le ne maradj semmiről! ;)

Kövess minket facebookon, mert kellenek a
jó arcok!
.
 NOWmagazin.hu