Archív

Kezdés előtt nagyjából 10 perccel érkeztem meg az Instant koncert termébe, ahol az átalakítás előtt, nagyjából két éve még sok adag külföldivel heringpartizhattál együtt. A plafonról lógó, neon színekben világító pixelfelhők, és a sapkás, bakancsos emberek adta kontraszt miatt is vártam annyira a mai napot; borzasztóan kíváncsi voltam, hogy két ilyen tudatállapot módosító zenekar mennyire, és hogyan képes megtölteni a rendelkezésükre állló teret. A helyet, és természetesen az érzelemkáoszra éhező mellkasunkat.

Az est vendégzenekara a budapesti Berriloom and the Doom volt, akik nevét egy videojáték karaktere ihlette. Önmagukat fluffy bandkét definiálják, műfajilag nagyjából az emo, az indie és az alternatív határain mozognak. Déri Ákos Kovács Gáborral, és Kővári Gáborral kibővült szólóprojektje szeptemberben mutatta be a a No Human No Cry című kislemezét, amin az egyik, már amúgy korábban megjelent dal, az Ears of Wheat még klipet is kapott.

A srácokat hallgatva valahonnan nagyon mélyről megindul benned valami haragféleség, amit az éles gitártorzítások és az ének, meg a jellegzetes, olykor három szólamú vokál sem enged egyszerűen kijönni. Azt várod, mikor szakad szét mindenki; a zenészek, te, a körülötted álló közönség… És nem, még akkor sem sikerül, amikor Kovács Gábor a dobok mögül egy hatalmasat üvölt, és ezzel befejeződik a koncert. A Berriloom pont ezért Berriloom.

Fél órás pakolászás után végre fellép a füstös félhomályba burkolózott színpadra a főszereplő Képzelt Város. A közönségtérben még alig-alig vannak, lassan szállingózik be mindenki. Amikor megszólal a billentyű, majd bejön a dob, a basszusgitár, a gitárok, és végül a cselló, fokozatosan, egyenként fecskendezik bőröd alá a maguk melódiáját. Egy kicsit mindannyian meghalunk, és hagyjuk, hogy a hanghullámok beáramoljanak repedéseinken keresztül. Van valami egészen fájdalmas, elfojtott szomorúság abban, ahogy egyedül maradsz azon gondolatokkal, amiket kivált a zenéjük. Nem tudod, mi ez konkrétan, csak egyesülsz az dalokkal, amiknek nincs szükségük szövegre, annyira erős mondanivalójuk van.

Bár a zenekar külön megköszönte, hogy ennyien jelen voltunk az esős idő ellenére is, őszintén szólva szerintem tökéletesen illett az este kissé komor, de – az ütemváltásoknak köszönhetően erősen sodró – hangvételéhez.
A formáció zsenialitását pont a váltakozások adják. Művészetük korszakokra bontható, 2013-ban az űrhajós házaspár tragédiáját feldolgozó Anatolij, később a mellékbolygóként csatlakozó IO, majd a legfrissebb, Köd címmel megjelent 2016-os, sokkal szövegcentrikusabb album, sőt, a korábbi lemezek is mind egy kicsit másak, most egy instrumentális időszak következik. A még készülő új album hangzásvilágára a tagok cserélődése van a legnagyobb hatással.

Kicsit fáradt, de semmiképpen sem unott koncertet adott az öttagú post-rock csapat – ugyanis előző este Pozsonyban játszottak a Whoneedslyrics fesztiválon. Ez volt az utolsó esemény a stúdióba vonulás előtt, legközelebb tavasszal, várhatóan már kész lemezzel hallhatjuk őket.

Gellért Sára Mária
fotók: Katulic Scarlet Kitti

Megosztom.

Comments are closed.

Le ne maradj semmiről! ;)

Kövess minket facebookon, mert kellenek a
jó arcok!
.
 NOWmagazin.hu