Archív

Misota Dániel – művésznevén Zanzinger – mint énekes-dalszerző, már ismert lehet számunkra az Index dalversenyéből, vagy a kápolnában felvett live sessionjeiről. A kliprendezőként is aktív kiadótulajdonos kamaszkorának meghatározó része volt a független színházakkal való turnézás: dalainak írását ebben az időszakban kezdte. Lakáskoncertjeivel, és kerek kalapjával lett a magyar könnyűzenei paletta, azon belül is az amerikai folk hiánypótló alakja.

Most megjelent lemeze, a Seasonal Winds hosszú, rapszodikus zenei útjának első nagy mérföldköve a korábbi EP után. Több mint két éve kezdte el felvenni, de saját bevallása szerint ekkor még egyáltalán nem volt elégedett a munkájával: A 2016-os felvételek borúsabb és önostorozóbb lemezt rajzoltak volna ki, de ebből hamar elegem lett  és be akartam fejezni a magammal kapcsolatos vívódást, mert irritáló, nárcisztikus és unalmas volt.”

A Kind of Love és A Self Portrait at 24 is egy olyan időszak mélypontjainak lenyomatai, amit a művész a dalok által vészelt át. Érdekes, hogy annak ellenére, hogy érzékelhető egyfajta tehetetlenség, még sincs az arcodba nyomva semmilyen nyomor, nem húz le, inkább elgondolkodtat. Mint amikor ülsz a vonaton, nézel ki az ablakon, és látod elsuhanni a tájat: nem tudnak nem eszedbe jutni olyankor a keserédes emlékek.

A lemez címadó dala, a Seasonal Winds egy kellemes, lebegős hangzásvilágba burkolt üzenet, ami talán soha nem ért el ahhoz, akihez szól, ahogy a Forbidden Words sem. Annak, aki szereti megfejteni és átélni a szövegek, és a zene által közölt érzelmeket, imádni fogja az őszinte, meztelen szavakat, és a hangszerek lágy játékát.

„Nincsenek rajta nagy globális okoskodások, vagy kedvesebben fogalmazva igazságok. Azok a dolgok vannak rajta, amik belefúrják magukat az ember fejébe minden nap, abból adódóan, hogy együtt él magával. Néha kétségbeesésből kétségbeesésbe zuhanva, olcsó ikeás bútorokat faforgáccsá törve, máskor pedig a legbékésebb és magától értetődőbb módon egy találkozás örömében írtam őket.”


A lemez nyolc igen intim, szuggesztív, hetvenes éveket idéző folk dalt tartalmaz, amiket továbbra is főképp Zazinger szerzett, de a közös munka másokkal sok új kaput nyitott meg számára elmondása szerint. Az anyagagon Hock Ernő (basszusgitár, nagybőgő) –  aki A River és a Seasonal Winds című dalok hangszereléséért is felel –, Halmos András (dob), Zahár Fanni (fuvola), Kálmán András (zongora), Upor András (gitár), illetve Fejér Dániel Dexter hangmérnök és segédje dolgoztak együtt.

„Tiszta és szeretetteljes lemezt akartam csinálni, ami kicsit váratlanul szólal meg. Ez úgyis predesztinálja, hogy bármit csináljunk is a hangszereinken, ez úgyis egy folklemez lesz. Olyan értelemben, mint ahogy a Radiohead is pont annyira folkzene, mint Bob Dylan.”

Az album bemutatója február 23-án lesz a Trafóban, aminek eseménye itt érhető el.

Gellért Sára Mária
Fotók: Ladocsi András

Megosztom.

Comments are closed.

Le ne maradj semmiről! ;)

Kövess minket facebookon, mert kellenek a
jó arcok!
.
 NOWmagazin.hu