Archív

„Amit ma megiszom, az 20 év múlva már történelem.”

Ezzel a mondattal indította Katona Csaba történész (MTA Történettudományi Intézet) a Felniben tartott sörtörténeti előadását. Milyen kellemes megközelítése ez a történelemnek. Sör-rajongóként mindenképpen hasznos időtöltésnek gondoltam egy kis kóstolással egybekötött töriórát egy átlagos hétfő estére, de ez ennél jóval több volt…

Ahogy már a múltkori beharangozóban említettem két helyszínen, több időpontban vannak előadások, én úgy döntöttem, hogy cseh barátaink főztje helyett inkább a hazait választom, így a Felni Sörbisztró felé vettem az utamat. Ott Révész Robi lelkes tulajdonos, és Katona Csaba fogadott széles mosollyal, beszélgettünk is egy kicsit, még az előadás előtt. És itt ért az első meglepetés.

sortort07

Ti hogyan képzelnétek el egy akadémiai történészt? Öltöny? Nyakkendő? Elszánt és folyton gondolataiba merülő tekintet? Követhetetlen barokkos, ámde száraz körmondatok? Hát, nem járnátok messze az igazságtól. Öltöny, pipa, de a nyakkendő, az bizony koponyás. Az elszánt tekintet mögött különös csillogás, ahogy feltűnik egy korsó sör. És még a körmondatok is a helyén vannak, de ez olyan, sokszor enyhén szarkasztikus humorral társul, amitől leesett volna az állam, ha éppen nem nevettem volna. Ráadásul, mint kiderült Csaba másik szakterülete a sörök mellett bizony a prostitúció története. Lássuk be, mindkét téma kimeríthetetlen humorforrás is egyben.

sortort04

Nemsokára bele is kezdtünk a sör történetébe, indítva az első, nagyjából 9000 éves fennmaradt emlékekkel. Ez volt, amiről azt gondoltam, hogy majd a száraz felvezetése lesz az estének, de Csaba gondoskodott róla, hogy ez megfelelő mennyiségű humorral legyen egyensúlyozva. Éppen Hamurapi törvényoszlopánál jártunk, amikor az első kóstoló-intermezzo érkezett.

A csepeli Rizmajer mézes-narancsos gyömbérsöre – 5,5%; láger; világos, méz szín; enyhe gyömbér illat; édeskés, gazdag íz

Szóval a kóstolgatás közben kiderült, hogy azon a bizonyos oszlopon 21 pont szólt a sörről, az egyik például kimondta, hogy aki nem elég jó minőségű sör kotyvasztására vetemedik, azt bele kell folytani az Eufráteszbe.

sortort03

A Gilgames eposzhoz kapcsolódóan, mert a sör bizony ott is megjelenik, had idézzem Csabát: „Egy mostani 18 évesek házibulija miben különbözik Enkidu emberré válásától?” Hát, ha jobban belegondolunk, nem sok mindenben…

Mielőtt átugrottunk volna a középkorra, érkezett a második versenyző:

A budapesti Legenda főzde Kelet-Indiai Társaság nevű IPA-je – 6,5%; IPA; IPA-ra jellemző szőke szín; megfelelően komlós, kesernyés illat és íz.

sortort02

Egy kicsit elidőztünk a középkori szerzetesek sörfőző tudományánál, majd Attila a hun érkezésével együtt jött a harmadik kóstoló is.

Az ecseri Brandecker Sörház pils típusú Világosa – 4,5%; lager-pils; élénken sötétsárgás szín; bújtatottan savanykás illat; a természetes erjedés és pils-jellemzően komlós, kesernyés, de savanykás íz nincs

Itt egy sörkorcsolya-szünetet is beiktattunk, jött egy Vizi hulla, azaz Utopenyec, ami egy cseh ételtípus; ecetben savanyított szafaládészerű kolbász, hozzá friss, házi barna kenyér.

sortort05

A magyar sörfőzés „aranykorával” folytattuk, ami 1882-ben kezdődött, filoxéra gomba irtotta ki a szőlőt, bor nem volt, de valamit inni kellett. Így gyűrűzött be a sör, aminek fogyasztása ezelőtt egyáltalán nem volt jellemző. Az ekkor már létező Dreher például ebben az időben növekedett sörgyárrá, illetve a Soproni alapítása is erre az időszakra datálható.

A Békésszentandrási Sörfőzde Szilás söre – 3,7%; halvány búza szín; erősen édes szilvaillat; mézesen édes szilva íz, sörre alig hasonlít (szilvaágyon szűrik, de nem szilvából készül)

sortort06

A nagy népszerűségnek örvendő sörfogyasztás Magyarországon Trianon után meredeken zuhant lefelé. Az elcsatolt területekkel együtt ugyanis a legtöbb sörfogyasztót is lecsapták az országról, nekünk meg maradtak a borvidékek. 1933-ban például a sörfogyasztás átlagosan 2 liter/fő volt évente. Évente!

A Fóti Kézműves Sörfőzde Winternacht-ja – 6%; borostyán vörös szín; édeskés, kellemesen fűszeres (szegfűszeg?) illat; telt, fűszeres, komlós íz

Zárásként a tapolcai Stari Ír vöröséből érkezett egy korsó, Csaba pedig MythBusterként rántotta le a leplet a sörrel koccintás legendájáról. De nem venném el a kenyerét, csak morzsákat hintettem el az elhangzott történetekből, hallgassátok meg inkább őt magát. Az előadás sokkal érdekesebb, izgalmasabb, és legfőképpen viccesebb, mint amire számítottam, hatalmas piros pont és köszönet Katona Csabának! Ráadásul a kóstolók is változnak, ki tudja, milyen meglepetés jöhet még. Maradt még időpont, menjetek, kóstoljatok bele a folyékony történelembe!

Décsy Eszter
Képek: Zsiga Pál

Kapcsolódó:
Felni Sörbisztró (interjú)
Sörtörténet és kóstolás újra

sortort08

Megosztom.

Szólj hozzá

Itt zöldebb a fű és kövérebb a nyár.

Kövess minket facebookon!