Archív

Novemberi este, szemerkélő eső, törtetünk előre a nedvességfüggönyben. A budapesti party-negyed szívében kóborlunk, fiatalok jönnek szembe, többen közülük fel s alá járkálnak, egy a Kazinczy utcai háztömb körül. Akárcsak mi. Elcsípett félszavakból összerakjuk a képet, hogy bizony ugyanazt keressük. Aztán egy aprócska plakát igazit útba, nem csoda hogy elsiklottunk felette. A galéria, amit keresünk valójában egy vendéglátóipari egység…  Ma is tanultunk valamit.

 

Kovács Péter, azaz KoPé vár odabent, aki egy alternatív Budapesttel ismertet meg minket. Az „Alternative Budapest” exhibition, az ő fantáziájából kipattant képsorozat, melynek könnyed humora, igazi vidámság bonbonként szolgál ezen a hűs estén.

 

Abszolút Galéria, abszolút kiállítás, abszolút egy kisszoba, abszolút spiritus vitae. Minden abszolút, a sör is abszolút jólesik, még ilyen cudar időben is, de a szokásos megnyitós bor is jól csúszik. Első hivatalos megjelenés ez a nagyérdemű előtt, ehhez mérten hivatalos megnyitás is dukál. Az alkotó – valóban pár szavas – felkonferálása után, Karafiáth Orsolya ragadj meg a hangot. Hozzá illő sajátságos stílusban próbál minket bevezetni a képek mögötti világba, ami engem mondjuk kellemesen elszórakoztat, cserébe nem értem igazán, hogy miért épp ő a nagy Ő. Láthatóan csak próbálkozik megragadni KoPé munkáinak a mondandóját, fantáziájának mozgatóit, ő pedig ravaszkás, de titkolózó mosollyal az arcán hagyja hadd próbálkozzon, hátha eltalál valamit. Valójában nem sikerülhet neki, hiszen, ahogy KoPé egy korábbi interjúban elmondta:

 

„viták indultak a képek jelentéséről: a legkülönfélébb dolgokat látták bele az emberek, miközben számomra ez csak szórakozás, és nincs mögöttes tartalom.”

 

Cserébe több érdekes szellemi csemegét szór szét köztünk a fent említett hölgy, megtudjuk többek közt, hogy a lidérc csirke az egy valódi hungaro monster, ízig-vérig őshonos beste a hazai fantáziában, valamint azt is, hogy Törökországban van egy Batman nevű város (népesség 298 342 fő, Kurd neve Êlih vagy Iluh). Ismét tanultunk valamit, a lidérc csirke története, és annak keletkezési feltételei pedig (mindenkinek ajánlom hogy olvasson utána), már-már a rézfaszú baglyot megszégyenítő magasságokba hágnak.

 

A KoPé kezei közül kikerült fényképsorozat koncepciója, hogy hőn szeretett fővárosunk jellegzetes helyszíneit, a fantáziája szülte adalékokkal fűszerezi. Kreativitásban nincs hiány az bizonyos, több online felületen már komoly hírnévre szert tett képet is láthatunk, mint ahogy az idén már ARCiasodott plakátok kicsiny másai is ott lógnak a falakon. Személyes kedvencnek azonban nem ezeket, hanem a Marty McFly budapesti látogatását megörökítő felvételt, és a Boráros téri szörnyet szavazom meg. Ámbátor a mutáns ninjaművész teknőcök váratlan feltűnésén is jót mosolygok. Ez az üdítően könnyed humor, remekül színezi ki a mi kis fővárosunkat, olykor pedig kiválóan asszisztál a valóság keze alá (lásd pl.: A villamoson mindenki zombi)

 

Nem vagyok egy nagy rajztehetség, festőhenger is csak néhány alkalommal volt a kezemben – és akkor is csak diszperzittel pingáltam -, ahogy képmanipulációban sem vagyok nagyon otthon, de azért én is kiszúrom, hogy néhány helyen az összhatás némi erőltetettségről árulkodik. Ám összességében kellően jól állnak a lábukon a megidézett szörnyek és hősök, a Batman szobor pedig szerintem egy az egyben valódi. Detroitban is avattak már robotzsaru szobrot, így nincs ebben semmi meglepő.

 

A képek ugyan elég kicsik jelen megjelenési formájukban, bár már így is feljavultak minőségileg a facebookos, és az instagramos verziókhoz képest. Megjegyzem, hogy a kiállítás így is maximálisan kihasználja a rendelkezésre álló teret, hiszen a terem mérete éppen hogy csak lebirkózza a kisszobámét. Az érdeklődők azonban folyamatosan érkeztek a megnyitó közben és után, így rögvest egymás nyakában ülve találtuk magunkat. Jómagam például többször ellenőriztem, hogy valóban csak én vagyok-e a saját nadrágomban.

 

A dolog érdekessége hogy KoPé korábban elmondta, ezt a projektet néhány hónappal ezelőtt még abba akarta hagyni, de aztán felgyorsultak az események, egyre több helyen kezdtek el beszélni róla, megjelentek cikkek a képekről, most pedig már ott tart a dolog, hogy áprilisig minden hónapban valahol kiállítják.

 

Ha ez elkövetkezőkben is ilyen érdeklődés mutatkozik Kovács Péter fantáziájának ilyesfajta kivetülései iránt, akkor bátran mondhatjuk hogy sikerre vitte a dolgot. A kiállítás december negyedikéig tekinthető meg a már említett helyen.

Szabó Tamás

Képek:

facebook.com/BudapestAlternative

Megosztom.

Szólj hozzá