Archív

_MG_6174

Aki hallott már életében Blue Stahli vagy Celldweller számot az tudja, hogy az elektronikus metál kifejezésnek és a két szcéna keverésének igenis van létjogosultsága. Persze ehhez elengedhetetlen feltétel, hogy mindkét területen minőséget és igényességet kell hozni. Így lehet a végeredmény valami olyan elegy, ami felülemelkedik egy porba effektezett reszeléskásán és élvezhető, megnyerő kombinációt alkot.

 

A megnyerő kombináció résznél meg is érkeztünk a Superliminalhoz. Az öttagú zenekar bevallása szerint zenéjükben pontosan fele-fele arányban van jelen az elektronika és a metál, köszönhetően a tagok eltérő ízlésének. Ez a különbözőség talán az, ami színesíti munkájukat és nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy a metálosok és az elektronikus zene kedvelői is egyformán jól szórakozzanak egy koncertjükön. Valljuk be, ez nem egyszerű feladat, sőt, már-már lehetetlen, hiszen ha példának vesszük az Enter Shikarit, nem nagyon látni olyat a koncertjükön aki megőrül a dubstepért, de ki nem állhatja a cintányértörő breakdownokat, avagy fordítva.

 

Azonban, hogy ezen az „ellenségeskedésen” át tudják magukat hámozni, a zenéjükön kívül minél több extrát akarnak nyújtani, hogy magukhoz édesgessék mind a „fehérgatyásokat”, mind pedig a „feketepólósokat”. Először is látványban gondolkoznak. Arról, hogy pontosan miféle szemkényeztető megfejtésekre kerül sor az első koncertjükön, arról titoktartási szerződést kötöttek, úgyhogy nincs más választásunk, mint ellátogatni a decemberi debütbulira, melynek helyszínére és dátumára hamarosan fény derül.

 

A zenekar múltjáról, jelenéről és jövőjéről Gyuris János énekessel és Hornyák Péter dobossal beszélgettünk. (Valamint azonosulhatunk Dudoma Viktor gitáros Deftones koncertről alkotott velős véleményével :D )

 

2012 tavaszán alakultatok. Kezdettől tervben volt az elektronika és a metál tudatos összeszövése vagy létezett kizárólag „klasszikus” hangszereken alapuló koncepció is?

GyJ: Először még csak a gitár, dob, ének felállásban gondolkodtunk. Kicsit később jött az ötlet, hogy próbáljuk meg elektronikával is – részben a kihívás, részben pedig egy hirtelen jött ötlet miatt. Szóval Whitey (Bianka, Elektronika/Sampler) a legújabb tag a zenekarban, de ez egy működő diktatúrában sosem számított. :D

A lényeg mindenképpen az volt, hogy szerethető, egyszerre dübörgős és dallamos, modern metál alapú zenét játsszunk, amit az is fanyalgás nélkül hallgat, aki az egyik végletet nem ismeri/szereti.

HP: Egy kicsit izgalmasabbá akartuk tenni az egészet, mindenféle hókuszpókusz meg világító kütyü segítségével.

 

 Idén októberben jelent meg Experiment One címmel az első EP-tek. Előtte miket csináltatok? Jelent már meg anyagotok esetleg otthoni gondozásban?

GyJ: Mindenki próbálkozott már más formációkban korábban. Volt közös projekt is, és akármilyen furcsa, legalábbis statisztikai alapon a dobosunk, Peti a közös pont. Azt nem merem állítani ezért, hogy saját magunktól nem loptunk időnként, de a dalok legnagyobb része közösen született. Ebben a felállásban ez az első megjelenésünk a nagyérdemű előtt, de természetesen lázasan gyártjuk az új dalokat is.

HP: Igen, nagyon úgy tűnik, hogy én vagyok az origó. Janival gyerekkori barátok vagyunk, bár azt sosem gondoltam volna, hogy egyszer éneklésre adja a fejét, noha már az óvodában is Sipos F. Tamást énekelt a pingpongasztal tetején. Whitey-vel (Bianka) én már régebben is zenéltem együtt, ismertem a munkamorálját, ezért nem is volt kérdés hogy őt szerettük volna a csapatba. Dudival (Viktor) gimiben ismerkedtem össze, már akkor eldöntöttük, hogy egyszer lesz egy közös zenekarunk, akikkel legalább egy Deftones számot eljátszunk, aztán a mennybe menetel közben elhalálozunk. Fecóval (Ferenc) is húztam már együtt az igát egy másik projektben, ezért amikor a Janival megbeszéltük, hogy milyen agyahagyott ötletünk van, egyből ő volt (egyébként közös) jelöltünk a basszusgitáros posztra. Szerencsére nem kellett sok sör, hogy meggyőzzük.

 

A zenétek igencsak összetett. Hogyan születnek a dalok?

GyJ: A recept nem egyértelmű. Van, amit a gitár és van olyan dal, amit az elektronika alapozott meg, és természetesen olyan helyzet is előállt már, amikor a kettő sehogy sem akart találkozni, és egy próbatermi szeletelésből született az adott dal alapja. Volt már minden fajtából persze olyan is, ami a kukában végezte. Ha van ötlet, azt általában átküldjük egymásnak és a következő próbáig mindenki megfejti, hogy hol képzeli el magát a dalban. Mivel nem kizárólag a zenével foglalkozunk, sajnos ez a jelenlegi legtöbb, ami belefér, de így legalább nem megyünk egymás agyára az első nagylemez előtt.

HP: Úgy van, ahogy a Jani mondja. Próbáljuk minden épkézláb ötletből a maximumot kihozni, de sok esetben visszanyal a fagyi, azaz vagy túlzottan elektronikus lesz a dolog, vagy pont ellenkezőleg, annyira telített metállal és gonoszkodással, hogy más nem fér bele. Nekem a kedvencem az, amikor valaki csillogó szemmel hoz egy új témát, aztán pedig másvalaki egy jól összeszedett kritikát fogalmaz meg, hogy miért is nem jó. Értsd: az adott napi diktátor elbődül, hogy nem, mert nem jó.

 

_MG_6226

Most forgatjátok első videoklipeteket az EP nyitószámához, a Plaguehoz. Meséljetek erről előzetesben egy kicsit! Kivel dolgoztok, mi a koncepció?

GyJ: A koncepció lassan egy turmixgépbe helyezett lexikonhoz hasonlítható. Valamikor nyáron elkezdtük, és addig-addig variáltunk, míg a második vagy harmadik (vagy ki tudja, hányadik) ötlet alapjai összeálltak és végre nem szívtuk egymás vérét állandóan. Az eredeti ötlet annyira összetettre sikerült, hogy egy idő (és számtalan papírkupac, falhoz vágott billentyűzet, stb.) után muszáj volt valami épeszű dologgal is előrukkolni. Észben tartva a dal mondanivalóját született egy történet, amit aztán Goitein Gergő rendezőre bíztunk. Végül ő kupálta ki a klipbeli srác történetét annyira, hogy végre egy szavunk sem lehetett.

HP: Nem volt egy egyszerű szülés. Rengeteg “kreatív kommunikációba” (üvöltözés, sértődés, kiakadás) került a dolog, amire lett egy olyan vázlat, amiben fantáziát is láttunk, meg természetesen az anyagi lehetőségeinkbe is belefért. Mindenképpen szerettük volna elkerülni valamennyire a sablonos dolgokat. Aztán szerencsére megtaláltuk a ProDuck csapatát, akik majdhogynem nálunk is nagyobb lelkesedéssel estek neki a dolognak. Az eredmény rettenetesen sok nevetés, borzasztó korán kelés, idegeskedés lett. Szerencsére a végeredményre már nem kell sokat várni.

 

Mikor várható a megjelenés és milyen úton lesz elérhető?

GyJ: Garantált a Vimeo és YouTube, de nagy formátumban dolgozunk, így szeretnénk, ha zenei csatornákhoz is eljuthatna a kész anyag.

 

Nagyon érzékletesen fogalmaztátok meg hogyan képzelitek el zenéteket: „A Deftones az Enter Shikarival kézen fogva összefejel Deadmau5-al”. Ha csak egyet kéne választani, akár ezekből, akár máshonnan ki előtt játszanátok legszívesebben egy teltházas bulin az Arénában?

GyJ: Melyik kezemet rágjam le? :D

Nehéz a téma, mert persze ezeken az előadókon kívül mindenki fejében egy halom másik is képben van. Személy szerint Mike Patton vagy Maynard James Keenan lenne a non plus ultra. De tényleg nem akarok ebbe nagyon belemenni, mert ahányan vagyunk, annyiféle zenét szeretünk, és néha nincs meg a közös pont.

HP: Ha egyszer ebben az életben felléphetnék a Deftones előtt, akkor azt hiszem, boldogan halnék meg. De talán még ennél is nagyobb álom a Rage Against the Machine, zeneileg ők az abszolút példaképeim.

DV: A Deftones előtt, ha játszhatnék, valószínűleg mindenféle idegi alapú bajom lenne.

 

Van tervben bemutatkozó és egyben EP bemutató koncert?

GyJ: Gőzerővel gyártjuk a műsort és szervezkedünk, hogy a lehető legjobb körülmények között, minél több ember előtt tudjunk bemutatkozni. Ennél többet egyelőre nem árulhatok el, de ha nyomtok egy szeretést a facebook oldalunkra, akkor tuti, hogy nem maradtok le róla.

HP: Azt szeretnénk elérni, hogy az emberek egy nagyon komplex élménnyel gazdagodjanak a koncerten, ez viszont nagyon sok előkészületet igényel. De ahogy a Jani mondja, ha megszeretitek a facebook oldalunkat, ott hamarosan kiderül minden.

Mándi Ferenc

 Fotók: Boltresz Attila

 

 

Megosztom.

Szólj hozzá