Archív

smile_even_your_soul_cry__by_tojciciva93-d395dee

Igazából tudtam előre, hogy halk lesz. Meg azt is, hogy fura lesz. De mégiscsak Szabó Balázs, úgyhogy elmentem. Évzáró koncert, meg minden. Szabó Balázs Bandája játszott tegnap este a Gödörben.

 

Barátnőmmel megvettük a jegyet, aztán beültünk egy sörre a Gozsduba. Nagyjából azóta vagyunk képesek tinilányokként sikongatni Szabó Balázs koncertjein, amikor még Fankadelivel csinálták a Suhancost. Kicsit elnosztalgiáztunk a régebbi koncertekkel (nekem még mindig a tavalyi évzáró koncert a kedvencem), jól el is dumáltuk az időt, úgyhogy csak olyan 10 körül értünk vissza a Gödörhöz. Pénztár zárva, ajtón papír: Telt ház, minden jegy elkelt.

 

Az előzenekar Nyilas Reni & Ők voltak, de csak az utolsó két számot láttuk. Odamentünk a pulthoz, hogy kérjünk egy sört, és már pont rajta voltunk az ügyön, amikor egy kedves kislány beugrott elénk, hogy bizony most ő fog kérni. Hát jó…  Azért mi sem szomjaztunk sokáig, és egy kicsit körbenéztünk. Valami nem volt rendben. Szeptember elején voltam utoljára Szabó Balázs koncerten a Kobuciban, és az ugyan olyan fantasztikus volt, mint minden koncert, amit eddig láttam, imádtam a zenét, a hangulatot, az embereket! És ezen a ponton jött a felismerés: lecserélődött a közönség. Nem kicsit, hanem inkább nagyon. Aki pedig gyakran jár koncertekre, tudja, hogy a közönség kábé 40%-ban meghatározza a koncertélményt – javíthat és ronthat is rajta. Persze vannak esetek, amikor annyira szeretsz egy bandát, vagy annyira várod a koncertet, hogy teljes mértékben leszarod a közönséget és megőrülsz, de olyankor általában mindenki más is ezt teszi körülötted. Mi pedig nagyon vártuk már ezt a koncertet.

 

id274-szbzp02_a-640x426

Zöld Pardon, 2013.5.22.

 

Fogtuk a sörünket és meg sem álltunk a második sorig, nem volt kérdés, hogy ott a helyünk. Hát, ezt az ott ácsorgó kislányok és negyvenes hölgyek nem így gondolták, és felháborodva konstatálták, hogy pohárral a kezünkben van képünk odaállni melléjük. Pedig a koncert még el sem kezdődött. Félreértés ne essék, nem lökdösődtünk, és két sör után még ittasak sem voltunk, így nem értettük a dolgot, de úgy döntöttünk, mi nem háborodunk fel. Aztán megjelent Balázs, egy szál gitárral, és más már nem is számított. Jöttek sorban a klasszikus számok, nem is sorolom, mindegyik a kedvencem (mindig az, amit éppen hallok). Persze, halk volt, mert hát a Gödörben voltunk. Miközben teli torokból énekeltük a szöveget, feltűnt, hogy ezzel nagyon kevesen vannak ugyanígy, és a többség igen csúnyán néz ránk. Még nagyjából a koncert elején jártunk, valahol az Ádám borda magasságában (ez is mennyire zseniális dal!), amikor mellettem elhangzott a következő párbeszéd: – Hehe, kár, hogy nem ismerjük. – Ja, de úgyis lesz a Bájoló. Őszintén nem figyeltem volna fel erre, ha nem a fülem mellett üvöltik. Elszomorodtam.

 

A média áldásos tevékenysége következtében Szabó Balázst nagyon sokan megismerték. Azaz hallottak róla. Ennek őszintén örülök, mert egy kiváló zenész, kiváló bandával, zseniális zenével, aki megérdemli, hogy ország-világ megismerje és szeresse. A Bájolót sokáig játszotta a Petőfi, ez is nagyon helyén van, mert egy gyönyörű dal. A baj csupán annyi, hogy itt a közönség 75%-a egy dolog miatt jött el: hogy lássák ezt a Szabó Balázs nevű irtó jó pasit, ahogy elénekli nekik a Bájolót. Na, ez viszont nincs rendben. Ők nem egy egyszámos banda, és nem csak Balázs zenél benne, igenis kell neki egy jó dobos (G. Szabó Hunor) szüksége van egy folyton mosolygó, tehetséges csellósra (Ölveti Mátyás), még egy jóféle gitárra (Harangozó Sebestyén), és egy belevaló bőgősre (Hock Ernő), ráadásul rengeteg zseniális dalt írtak, nem csak a Bájolót. Az a tény, hogy a legtöbben nem ismerték a számokat… végül is mindegy, a jegyet megvették, a koncertet végignézték, remélhetőleg még figyeltek is a többi dalra, és így megismerték azokat is. De nem éreztem jól magam attól, hogy a legjobb daloknál az emberek nagy része csak áll és a Bájolót várja.

 

Éppen jókor hagytuk el a második sort és vonultunk a pulthoz. Kellett egy whisky. Egész sokan lézengtek amúgy a pult környékén. És akkor megpendültek a gitár húrjai, de beletelt egy pár másodpercbe az embereknek, mire felismerték, ez bizony a várva-várt Bájoló. Lányok hangos visítással szaladtak a színpad felé, srácok kötelességtudóan ölelték a barátnőket, néhányan jó Beyonce-n nevelkedett lányok módjára rázni kezdték magukat, és a többiek nedves tekintettel lesték a színpadot. Valahol valami elveszett.

 

IMG_2910.2.small_

A38, 2012.12.22.

 

Ha ezek után megkapom, hogy hagyjam már ezt a hülye hipszter dumát, hogy én már akkor hallgattam őket, amikor még nem volt menő, akkor azt hiszem nem értik a lényeget. Pedig direkt nem használtam azt a szót, hogy ‘mainstream’. Továbbra is fogok Szabó Balázst hallgatni, alig várom az új lemezt, de lehet, hogy ez volt az utolsó koncert, amire elmentem.Nagyon szomorú lettem attól, amit láttam.

 

Balázs, ha ezt olvasod, köszönöm az összes eddigi koncertélményt, és szívből kívánok sok sikert a jövőben! Talán egyszer még találkozunk…

 

Décsy Eszter

Kapcsolódó:

Szabó Balázs Bandája @ A38, 2012.12.22.

Szabó Balázs Bandája @ ZP, 2013.05.22.

SZIN 2013

Hegyalja 2012

SZIN 2012

.

szabo1

 Hegyalja fesztivál, 2012.

Megosztom.

Szólj hozzá