Archív

Gázálarcos hastáncosok, tűzidomárok, flatland bringabohóc, némi sötéten elektronikus zenével belőve, és persze szegény Igor. Nem más ez, mint a Freak Fusion Cabaret, ha nem is egy városszéli sötét sikátorban, de a Trafóban.

 

A porondmester rögtön az első felszólalás alkalmával letisztázza velünk, hogy itt nem fogunk rákkezű kisfiút, vagy elefántembert látni – én speciel a szakállas nőről is lemaradtam, pedig azt megénekelték -, de azért a törpét viccesen kihangsúlyozza (nem egy égimeszelő típus az úriember). Teszi mindezt egy sötét teremben, miközben piszkossárga lámpák pislognak a háta mögött, és mintha a levegő is ködtől lenne nehéz. Sűrű és sötét. Fúziós cirkusz, varieté és burleszk, kicsit underground, kicsit steampunk, kicsit freak. Mindez egyben, láthatóan hatalmas lelkesedéssel megtámasztva.

kővágó_nagy_imre_130528_freak_fusion_cabaret-14

A freakek története évekkel ezelőtt kezdte el mai (púpos) formáját felvenni. 2010-ben léptek fel először, akkor még a Tűzraktérben. Ekkor még egy felújítási pénzekért kalapozó, jótékonysági produkció képében. Cirkuszuk innen indult útjára, itt pattant szikra a fejekben, mikor is a Tűzmadarak tűzzsonglőrei, más budapesti artista és zsonglőrcsoportokkal osztozkodtak a próbatermen. A kezdeti lépések ígéretesek voltak, így a csoport együtt maradt, majd az említett hely bezárása után áttették székhelyüket az R33-ba.

Elsősorban a fúzió és a varieté a hangsúlyos. Egy zenés, táncos, szórakoztató műsor ez, akrobatikával erősítve, és az utca piszkosfekete köpenyébe bújtatva. Előadásuk inkább az utcai zsonglőrökével, a vándormutatványosokéval rokon, mintsem a nagycirkuszok világával. Ezért ne is várjuk azt a profizmust, a tökéletes produkció márványszobrát. De hát egy freak hol tökéletes?

kővágó_nagy_imre_130528_freak_fusion_cabaret-1

Cserébe kapunk, egy láthatóan hatalmas lelkesedéssel előadott komikumot, egy groteszk, de nagyon is szerethető produkciót. És bár olykor le-leesik egy eldobott bábú, vagy elgurul egy karika, látható hogy ezek az emberek szeretetből csinálják, amit csinálnak. Élvezik, és ők is kacagnak saját magukon, ahogy mi, a közönség is.

Cserébe minden kicsit kifordított, a bohócok sötétek, a hastáncosok mintha Pripjaty (Csernobil) peremkerületeiből érkeztek volna, az egyik artistahölgyről pedig komolyan azt hittem, hogy ő Marla Singer a Harcosok klubjából. Illetve legalább őszintén izgulhatunk, egy-egy komolyabb mutatvány közben az artisták testi épségéért. Amikor például a kötéltáncos (pontosabban jelenesetben függöny) hölgy először felmászott a szövetre, engem rendre kirázott a hideg a látványtól.

kővágó_nagy_imre_130528_freak_fusion_cabaret-22

Itt kell megemlítenem az Óperentzia zenekart is, akik nagyban hozzájárulnak a hangulathoz. Sajátságos zenei világuk tökéletesen passzol ehhez a légkörhöz, sőt nélkülük biztosan nem lenne az, ami most. Ez a nyíregyházi gyökerű zenekar olyan sajátságosan ötvözi a különbözős stílusokat, hogy az szinte zavarba ejtő. Van itt jazz, funk, downtempo, trip-hop, talán egy kis breakbeat is, és mindez nyakon öntve némi retro horror hangulattal. Átjött, pont.

Zene, mozgásművészet, utcai mutatványosok, egyfajta sötét vásári hangulat (tűzidomárok!), állatbarátoknak pedig még egy kutya is. Közel sem tökéletes, de ezt a púpos gyereket így kell (és lehet is) szeretni. Nem mellesleg pedig, nem is kérnek el sok ezer forintot a produkcióért cserébe. Jól szórakoztam.

Szabó Tamás
Képek: Kővágó Nagy Imre.

.

Megosztom.

Szólj hozzá