Archív

Szerdán jelent meg fizikai formában a Grand Mexican Warlock második lemeze, a Hell Sweet Hell, és ezzel együtt egy új videót is bemutattak a Bem Moziban. Három évvel az Aeons után egy összetett, erős lemezt hoztak össze, nemrég dobos váltás is történt és csütörtökön lemezbemutató koncert lesz a hajón. Ezeket boncolgattuk egy kicsit a basszusgitáros Mohácsi Mátyással és új dobosukkal, Pap Dáviddal.

Dávid, kezdjük veled. Hogyan találtatok egymásra?

Dávid: Már a kezdetektől nagyon szerettem a zenekart, rengeteg koncertjükön voltam, és többé-kevésbé személyesen is ismertük egymást. Amikor olvastam, hogy Somló Danival elválnak az útjaik, felhívtam Lacit, hogy igaz-e a dolog, mert ha igen, szívesen kipróbálnám magam velük. Nagyon kíváncsi voltam, milyen lenne együtt zenélni.

És milyen együtt zenélni?

Dávid: Nagyon jó! :) Még az elején vagyunk mindennek, és nyilván kell egy bizonyos idő, hogy igazán megismerjük egymást, és teljesen egymásra hangolódjunk, de abszolút jól indul az egész.

gmw1

Mire hozzájuk kerültél, már kész volt a Hell Sweet Hell. Te hogy látod a lemezt általánosságban?

Dávid: Más, mint az első, de nagyon tetszik. Szerintem letisztultabb lett és nagyon jó hangulata van. Számomra inkább pozitív, mint sötét és szomorú, de nyilván az is rányomja a bélyegét, hogy most belekerültem és más füllel is hallgatom.

Matyi: Tényleg más. Az egész zenekar pályája is változott. Amikor belekezdtünk, mivel sokunkat ismertek már más formációkból, nagy izgalom kísérte már az első pillanattól a zenekart, de ez a kezdeti lendület nyilván nem tarthat öröké. Magánéletileg is mindenkinél nagy változások voltak, érdekes fordulatok, amik befolyásolnak minket. Szerintem ez a lemez egy tök jó hangulatjelentés. Ez most nem egy pszichedelikus utazásra invitál, hanem abszolút a minket foglalkoztató aktuális témákat dolgozza fel.

De azért van egy átfogó kerettörténet, mint az előzőnél?

Matyi: Itt az volt a koncepció, hogy ne legyen koncepció. Mint korábban is, Laci ötletéből alakultak ki a dalok, de eltérően az Aeons-tól most nagyobb rálátásunk volt a zenére, mi is jobban bele tudtuk tenni magunkat, mert most nem kész demókkal jelent meg, hanem csak egy témával vagy számszerkezettel.

Milyen témákat dolgoznak fel a számok?

Matyi: Undos írta a szövegeket egy barátja segítségével, és hétköznapi témákat dolgoznak fel. Különböző veszteségek, szerelmi élet, középkorúak válsága, a fiatalkorból már kinőtt, de a felnőtt életbe nehezen belerázódó ember egzisztenciális problémái. Sok ítéletet mondó szöveg van. Érezhető, hogy amikor Undos elkezdte kiírni ezeket magából éppen egy hullámvölgyben volt, amiből szerencsére már kijött.

Rengetegszer azon kapom magam, hogy én is üvöltöm a szövegeket a próbákon. Értem is őket. Undosszal régóta nagyon erős kapcsolat van közöttünk, és pontosan érzem, hogy melyik dal kiről vagy kihez szól. Olyan emberek, akiknek nem is feltétlenül a személye a lényeg, hanem a hangulat vagy erő, amit megtestesítenek az ő életében.

A Fisherman’s Tale erősen kilóg a lemezről. Miért pont ezt választottátok klipes dalnak?

Matyi: Igen, ez az első olyan dalunk, ahol nem üvöltenek a gitárok. Ez egy kis ballada. Több ötlet is volt, hogy melyik dal legyen, de aztán Koblicska Péter Örs és a stábja, akikkel dolgoztunk, egyfajta kísérletképpen teljesen szabad kezet kaptak a dalválasztás és a klip koncepcióját tekintve. Ez egy szimbolikus videó, ami a mindenkori hatalom és a mindenkori szabadság után vágyódó ember szembenállását, egymásnak feszülését illusztrálja.

Nagyon szép a lemez „csomagolása”, a borító és a booklet. Ki tervezte?

Matyi: Jakab Péter rakta össze az artwork-öt. Sokat tököltünk a borító koncepcióján, mert ugye a lemeznek sincs egy átfogó témája, és így nehéz volt megfogni. Nekem volt egy vízióm, hogy egy letisztult, egyszerű borítót kéne csinálni, és végül Laci rám bízta. Csináltam polaroid képeket a stúdiózáskor, és előszedtem néhány régebbit is, és ezek Peti ezek alapján rakta össze.

A címválasztással végül elégedett vagy?

Matyi: Először nekem is furcsa volt, de ízlelgettem és most már szeretem. Tetszik a benne rejlő kettősség, a szójáték, aminek egyszerre van egy nagyon pozitív és nagyon negatív jelentése.

Miért vártatok három évet az új lemezzel?

Matyi: Ez nem volt tudatos, de szerintem nem is kell ész nélkül ontani a lemezeket, és mivel az Aeons volt az első, beletelt pár évbe, mire körbecipeltük, amerre csak lehet. Nem nagyon volt üresjárat ezalatt a három év alatt. Ott volt az MR2 Akusztik, amire teljesen átírtuk a dalokat, és volt egy live session a Super Size-ban, ahol már egyébként a Losses-t is játszottuk.

Csütörtökön játszotok az A38-on. Milyen lesz a koncert?

Dávid: Nekem biztos nagyon jó lesz! Sokat készülünk rá. Működik az együtt zenélés, élvezem a dalokat és sokat gyakorlom őket a próbákon kívül is. Úgy érzem, hogy hangulatában sikerült elkapni az egészet. A világ legjobb dolga ezeket a dalokat ízlelgetni.

Matyi: Ez a koncert amúgy csak az első lépés. Egyből másnap megyünk Pécsre, aztán Fehérvárra, és majd a balti államokba. Azt érzem, elsősorban a próbák hangulatából, hogy most olyan lendületet fog kapni a zenekar, amitől szerintem hamar el fog jönni az az idő, hogy szeretnénk valami újba belefogni megint.

 Décsy Eszter

NYERJETEK JEGYET A LEMEZBEMUTATÓRA!

Kapcsolódó:

Óriás, Grand Mexican Warlock, Uzipov @ Corvintető, 2013.12.28.
SZ4P, GRAND MEXICAN WARLOCK, NEMJUCI @ SOTE KLUB 2013.11.8.
Kamikaze Scotsmen – interjú Fülöp Bencével
Interjú Mohácsi Mátyással
Turbo és Grand Mexican Warlock @ZP, 2013.07.17.

gmw2

Megosztom.

Szólj hozzá