Archív

_MG_8304

 

Végre megkaptuk a választ: a slam igenis költészet. Erről tanúskodik, hogy a költészet napját idén slammel ünnepelték a Corvintetőn. Annyi csavar ugyan van a dologban, hogy nem április 11-én, hanem a hivatalos ünnepnap előestéjén történt mindez, szóval akkor lehet hogy a slam mégsem költészet…

 

Ez a kérdés azonban láthatóan hidegen hagyta a ‘tető közönségét. A 7 órai kezdéskor már lehetetlennek bizonyult ülőhelyet találni, így rengeteg műfajkedvelő talpon élvezte az estét. Mert lehetett élvezni, nagyon is. A telt ház is és az élmény is leginkább abból fakadt, hogy a slam poetry világ elitje, élvonala lépett fel köztük a kétszeres OB győztes Süveg Márk, az estén műsorvezetőként is funkcionáló Simon Márton vagy az utóbbi időben slamtől visszavonuló Závada Péter.
Az estét a Whitman Fiúk álmodták meg és sikerült egy remekül működő struktúrát adni az ünneplésnek. Első körben minden fellépő egy tőle idegen műfajban próbált érvényesülni. MC Kemény Zsófi aranyos, csetlő-botló rapje azonnal elbűvölte a közönséget. Ezt jól egyensúlyozta Süveg Márk mély töltetű szavalása, de Gábor Tamás Indiana Édesapám c. verse is csöndet teremtett a nézőtéren. Babiczky Tibor slamszűz létére kiváló produkcióval állt színpadra, de az első kör igazi közönségsikerét Dunajcsik Mátyás visszavágó rapje aratta. Saiiddal kiegészülve mutatták meg: nem vagyunk senkinél sem jobbak, maximum gyakoribbak. Az i-re a pontot Busa Pista tette fel New Orleans-i atmoszférát teremtő blueselőadásával. A sokszínű zenei alapot egész este a Gourmand szolgáltatta.

 


A második körben már mindenki hazai pályán mozgott és itt le is jött, hogy miért is ők az élvonal. Illetve az élvonal egy része. Simon Márton elmondta Pilvakerre írt szövegét, mely ott nem kerülhetett közönség elé és ugyan így először hallhattuk a BoCSiOntrió (Csider István Zoltán, Horváth Kristóf Színész Bob és Pion István ) szövegét is, melyben a szabadságot keresve indulnak/indulnának a tengerhez.

Az elgondolkodtató, kicsit behúzó szövegekre kellemes, felüdítő kontra volt Busa Pista és Saiid közös produkciója, melyben a beatbox-tól kezdve a Kiskecén keresztül a freestylig minden volt.

Mivel mégiscsak költészet napi ünneplésről van szó kifelé menet meg lehetett vásárolni a fellépő szerzők köteteit és azt hiszem mi sem árulkodik jobban az este sikeréről, minthogy mikor én jöttem kifelé kígyózó sor állt az asztalnál.

Jól kitalált, szórakoztató, de a slam lényegét is képviselő esemény volt melyet abszolút méltónak érzek a költészet napjának ünneplésére. De ugye mégsem 11-én volt. Akkor most a slam költészet?

 

Mándi Ferenc
Fotó: Mándi Ferenc

 

Megosztom.

Szólj hozzá